Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)
122 Btk. 105. §. 3. a választójog ellen elkövetett az 1925. évi XXVI. törvénycikkben, illetve az 1938. évi XIX. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, — ideértve az 1930. évi XVIII. törvénycikk 17. és 21. §-aiban meghatározott büntetendő cselekményeket is, — valamint az országgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség és kihágás miatt: 4. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. §-ában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában, az 1913. évi VII. törvénycikk 13. §-ában és az 1938. évi XVIII. törvénycikk 8. §-ában meghatározott vétség miatt; 5. az 1938. évi XVIII. törvénycikk 5. §-ában és az 1939. évi II. törvénycikk 198. §-ában meghatározott vétség miatt; 6. az 1931. évi XXVI. törvénycikk 9. §-ában és az 1937. évi X. törvénycikk 2. §-ában meghatározott vétség miatt; három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre, vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni, úgyszintén azokat is, akik ellen a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett ily bűncselekmény miatt (ide nem értve az 1. pontban megjelölt bűncselekményeket) kell eljárást indítani vagy folytatni, kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetést állapított meg. Ha a bíróság ily cselekmény miatt még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetést állapított meg, vagy ha az 1. pontban megjelölt és jogerősen még el nem bírált bűncselekmény a megindult vagy folytatandó eljárás tárgya, az eljárást tovább kell folytatni, illetve le kell folytatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt ezen pont alapján részesült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. Az I. és II. pontban engedélyezett kegyelem csak az ítéletnek ezen pontokban megjelölt részeire szorítkozik s nem terjed ki annak egyéb rendelkezéseire. III. a) Az I. és II. pontban engedélyezett kegyelem körén kívül kegyelemben részesítem azokat is, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel: — 1. a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt tizenöt napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán tizenöt napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni;