Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

2 Btkl 1. §. Cselekmény okozatossága. 2. Igaz ugyan, hogy valamely cselekmény csak akkor oka a bekövetkezett eredménynek, ha ennek egyik feltételét képezte. Nem szükséges, hogy a bekövetkezett eredménynek kizárólagos oka legyen. De nem zárja ki az okozati összefüggést az sem, ha a cselekmény csak más közbejött tényező közvetítésével függ össze az eredménnyel. A testi sértéseknél megvan az oki összefüggés, akkor is, ha a szándékos bántalmazás nem egyedül vagy nem közvetlenül, hanem csak a sértett szervezetének egyéni sajátossága, vagy különös állapota folytán hozta létre a bekövetkezett eredményt. (K. 3048/1924. B. XVIII. 4.) L. még különösen a 278—279. §§. jogeseteit, a 313. §. 2. jogesetét, a 301. §. 5—a 306. §. 6—11., a 310. §. 20. és a mulasztás okozatosságára a 75. §. 17. jogesetét. Cselekmény jogellenessége. Jogellenességet kizáró okok pl.: Btk. 79. §. 1. bek., 80., 224., 313., 329. §., 422. §. utolsó bek., 466., 474. §-ok. — 1914:XLI. t.-c. 16. §. 24. §. 2. bek., 1920:XV. t.-e. 7. §. 3. A felettes hatóság parancsára cselekvés csak abban az esetben mentes a büntetőjogi következmények alól, ha a parancsoló egyénisége és a parancs összes körülményei okszerűen azt a hitet kelthetik az alárendelt helyzetben levő engedelmeskedőben, hogy nem büntetendő cselekmény (kriminalitás) van szóban, amely eset azonban ki van zárva akkor, amikor a parancsolt cselekvés már önmagában büntetendő cselekmény ismérveit tünteti fel. (K. 7122/1926. B. XX. 1.) 4. Nem jogellenességet kizáró ok az ügyvédi megbízás. — Nem háríthatja el magáról a büntetőjogi felelősséget az általa elkövetett bűncselekményért az ügyvéd, sem a féltől nyert megbízásra, sem az ügyvédi rendtartás 62. §-ára hivatkozással. (Ügyfél megbízásából írt becsületsértő levél.) (K. 6728/1908. B. HL 34.) 5. Jóllehet az ügyvéd — nem tudhatván, hogy mennyire megbízható a megbízójának információja — a megbízójának tényállításaiért számot adni nem tartozik, a követelés érvényesítésének általa választott módjáért azonban büntetőjogi felelősséggel tartozik. (K. 8782/1927. B. XXI. 15.) 6. Az ügyfélnek ügyvédje részére adott oly utasítása, amely rágalmazást tartalmazó beadvány benyújtására irányul, jogilag nem ismerhető el olyannak, amelyet az ügyvéd teljesíteni volna köteles. Ha az ügyvéd ismerte a beadvány tar-