Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)
106 Btk. 96—103. §. korlátai között alkalmazandók még akkor is, ha azok a törvény különös részében az elkövetett cselekménynek habár csak egyikére vannak is megállapítva. A 96—103. §-ok jogesetei. Egység vagy többség. 1. Az ugyanazon egyén által ugyanazon sértett kárára egy alkalommal elkövetett többrendbeli lopás akkor is egységbe foglalandó, ha az egyes részcselekmények különbözőkép minősülnek. (K. 4016/1920. Bj. LXXIII. 97. o.) 2. Egy akaratelhatározás és tevékenység, valamint időbeli és térbeli azonosság mellett is többség, vagyis anyagi halmazat létesül, ha a jogsértő eredmény valamely bűncselekmény érvényes fogalmának körébe többször beleillik anélkül, hogy valamely tényelem kétszer vétetett volna tényálladéki elem értékelésének alapjául, már pedig a vádlottak által létrehozott jogsértő eredmény a Btk. 344. §-ának keretébe kilencszer, vagyis annyiszor beleillik, ahány egyéntől a személyük ellen alkalmazott erőszakkal és fenyegetéssel idegen ingó dolgot jogtalan eltulajdonítási célból vettek el. A vádlottak cselekménye tehát nem két rendbeli, hanem kilenc rendbeli rablást képez. (K. 830/1920. B. XIII. 46.) 3. Egy közokirathamisítást követ el az, aki egy egyén ugyanazon jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények — körülmények — vagy nyilatkozatoknak ugyanazon közhivatalnál való bevezetésére működik közre. (K. 3686/1938. Bj. XCI. 49.) 4. A súlyosabb bűncselekmény az enyhébben minősülő bűncselekménybe sohasem olvad be. Ali ez különösen akkor, amidőn azok külön büntetőjogi érdekeket sértenek, így pl. a hatósági közeg elleni erőszak és a szándékos emberölés esetében az egyik a hatóság védelmét, a másik az emberi életet; ekkor a két bűncselekmény anyagi halmazata forog fenn. (K. 3905/1931. Jhd. II. 25. o.) 5. Több közhivatalnoknak, bár ugyanarra a célra és ugyanarra a közhivatali kötelességre vonatkozóan történt Megvesztegetése nem cselekményegységet, hanem anyagi halmazatot alkot. (K. 4637/1918. B. XII. 148.) 6. Az eszközcselekmény nem olvad bele a célcselekménybe, ha az eszközcselekmény valamely más bűncselekmény törvényes fogalmát önállóan, vagy a célcselekmény valamely tényálladéki elemével kapcsolatosan betölti. így a csalás és az okirathamisítás egymással anyagi halmazatban állapítható meg. (K. 6244/1927. Bj. LXXX. 38. o.) — (K. 7086/1927. Bj. LXXXII. 105. o. G. XXIII. 336.)
