Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

98 Btk. 89—92. §. 185. Nyomatékos enyhítő körülmény adócsalás esetében, a megrövidített adónak a bűncselekmény felfedezése után történt pótlólagos lerovása. (K. 696/1929. B. XXIII. 23.) 186. Adócsalás esetében enyhítő az a körülmény, hogy a vádlott a terhére a pénzügyi hatóság által előírt tetemes öszszegű forgalmi adót már a törvényszéki főtárgyalás előtt befizette. (K. 4501/1933. B. XXVII. 45.) 187. Bár a súlyosító körülményekkel szemben csak egy enyhítő körülmény van, a vádlott beismerése, — mégis, mivel a vádlott kezdettől fogva, cselekményének minden részlete tekintetében teljes beismerésben volt, — beismerése általában, de főleg az előre megfontoltságra nézve értékes adatokat szolgáltatott és amellett töredelmes bűnbánattal is párosult, — ez az egy enyhítő körülmény is elegendő alapot nyújt a Btk. 91. §-ának alkalmazására. (K. 5006/1937. Bj. XC. 24. J. H. XII. 178.) 188. Hitelsértés esetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a sértett hitelező követelésének kielégítését nem hiúsította meg teljesen, hanem azt csak csorbította. (K. 4001/1939. Bj. XCII. 59.) 189. Nyomatékos enyhítő körülmény felhatalmazásra üldözendő rágalmazás esetében az, hogy a vádlott bűnbánó magatartást tanúsított és a sértettnek a főtárgyaláson szolgáltatott elégtételt, bocsánatkérését utóbb írásban is megismételte s ezt úgy a sértett, mint felettes hatósága elégtételül elfogadta. Ugyanezek a körülmények a Bn. 1. §. szerint különös méltánylást érdemlő oknak is tekinthetők. (K. 2233/1938. Bj. XCI. 5.) Beismerés, mint enyhítő körülmény. 190. A beismerés akkor enyhítő körülmény, ha töredelmes, őszinte, a valóknak elfogadott tényeket mindenben fedő és kiterjed a bűnösség elismerésére is. (K. 7152/1929., 3874/1929.) — Nem enyhítő körülmény, ha a vádlott nem is tagadhatott volna. (K. 7928/1929., 3539/1930. B. XXV. 58.) 191. Nem töredelmes annak az állam és a társadalom törvényes rendje ellen elkövetett bűntettel vádoltnak beismerése, aki a főtárgyaláson is hangoztatta meggyőződéses kommunista voltát. (K. 2383/1932. Bj. LXXXV. 12. o. B. XXV. 130.) 192. Gyilkosság esetében a halálbüntetés megállapításának mellőzésére okot adó nyomatékos enyhítő körülmény, a minden részletre kiterjedő őszinte beismerő vallomás, mint a töredelem és a megbánás jele. (K. 5193/1932. Bj. LXXXV. 136. o.) 193. A tanuk jelenlétében elkövetett cselekmény beismerése enyhítő körülményül nem szolgálhat és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert a beismerés csak akkor mérlegelhető enyhítőül, ha töredelmes, vádlott pedig tagadta bűnösségét. (K. 4662/1928. G-. XXIII. 333.)