Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 89—92. §. 95 vetésére sodró, vad hajlamokat kiváltó alkohol szertelen élvezését mindenkinek, de különösen annak, aki ez irányú rossz természetével tisztában van, kerülnie kell. (K. 1070/1928. G. XXII. 370.) 153. Az italos állapot, mint enyhítő körülmény nem bír nagy jelentőséggel, mikor a művelt osztályhoz tartozó vádlottnak nyilvános helyen ittasan történt megjelenése magában véve is súlyos erkölcsi beszámítás alá esik. (K. 3552/1916. Bj. LXIX. 148. o. így K. 7556/1923. Bj. LXXVI. 111. o.) 154. Nem enyhítő az ittasság, ha az elítélt a leittasodással orvosi tilalmat szegett meg és vétett saját és családja érdekei ellen. (K. 3246/1936. Bj. LXXXIX. 23. o.) Elfajultság, alacsony műveltség, mint enyhítő körülmények. 155. A büntetés kiszabása szempontjából nem tekinthető az értelmiség alacsony fokán állónak az, aki írni-olvasni tud és munkájával vagyont szerzett. (K. 2238/1926. Bj. LXXIX. 142. o.) 156. Gyújtogatás esetében nem enyhítő az alacsony műveltségi fok, ha a vádlott írni-olvasni tudó 27 éves egyén, ki az elemi iskola négy osztályát végezte, tehát beláthatta a gyújtogatás súlyát és az abban rejlő nagy veszélyt, amivel iskolázottság és bőséges élettapasztalat nélkül is mindenki tisztában van. (K. 4356/1937. Bj. XC. 61.) 157. Nemzetrágalmazásnál nem enyhítő körülmény, hogy a vádlott idegen állam eszmekörében neveltetett, ha őmaga színmagyar, románul nem is beszél, hasonlóan családtagjai is, nincs tehát semmi alap annak megállapításához, hogy a vádlott lelkületére és magyar nemzeti érzésére az idegen állameszme károsítólag hatott volna. (K. 3260/1940. J. H. XIV. 959.) 158. Szándékos emberölésnél enyhítő körülmény a vádlott neuraszténiás alkata, mely megfontolási és mérlegelési képességét csökkentette, továbbá az a tartós lelki izgalom, mely nem emelkedett ugyan a Btk. 281. §-ában meghatározott erős felindulássá, de akaratelhatározását nagymértékben befolyásolta, valamint, hogy a vádlott önmagán is öngyilkosságot kísérelt meg és megsebesült. (K. 3364/1937. Bj. XC. 18.) 159. Gyilkosságnál nem enyhítő a vádlott ethikai fogyatékossága, mert az orvosszakértők előtt tett ama kijelentéséből, hogy tettéért kötelet érdemel, nyilvánvaló, hogy a terhére megállapított bűncselekmények erkölcsi értékét helyesen ítéli meg. (K. 2633/1937. Bj. XC. 63.) 160. Elvi. A gyújtogatás bűntettének megbüntetésénél a vádlott alantas műveltsége enyhítő körülményként nem mérlegelhető. (K. 3893/1888. B. H. T. III. 274.) 161. Gyilkosságnál enyhítő körülmény, hogy a vádlott az elmeszakértők szerint degenerált, csekélyebb szellemi értékű,