Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)
48 Bp. 29. §. sára, a Bp. 64. §. 6. pontja alapján tehát ki van zárva a bűnügy elintézéséből. (K. 992/1934., G. XXVII. 429.) 20. Minthogy a kirendeltség bírái nyilatkozatukban más bíróság kiküldetését kérték azzal az indiolkolással, hogy a sértett őket folyton a legsúlyosabb rágalmakkal illeti, amelyeknek 'egyesek, nem ismerve a sértett elmebetegségét, hitelt adlhatnalk s így a helybeli bíróság tekintélyének megóvása teszi indokolttá, hogy az ügyben más bíróság járjon el, — a Kúria a kirendeltség esetleges meggyanúsításának elkerülése végett a kérelemnek helyt adott. (K. 2160/1931., J. H. V. 734.) 21. A p.-i kir. járásbíróság azért tett előterjesztést bíróiküldés iránt, mert a p.-i kir. járásibíróságnál a feljeleintőn kívül még csak egy bíró működik: a kir. járásibíróság elnöke. A kir. járásbíróság elnöke pedig szükségesnek "véli más kir. járásbíróság kiküldését, mert bár elfogulatlannaik érzi magát, de nem tartja kizártnak, hogy esetleg tuldat alatt mégis elfogult lehet bírótársa ügyében; ezenfelül véleménye szerint; a bíróság iránti bizalom is szükségessé teszi a bíróküldést. A m. kir. Kúria a bíróküldés iránti előterjesztésnek a Bp. 29. 2. pontja alapján helyt adott, mert a kir. járásbíróság egyetlen bírájának, !kl az ügyben eljárhatna, aggálya van elfogulatlansága iránt és így a bíróküidésmek az említett törvényszakaszban megjelölt előfeltétele beállott. (K. 189/1932., G. XXV. 467.) 22. Bíróküldést rendeltek el azon az alapon, hogy aiz illetékes törvényszék teljes ülése határozatilag elítélő állást foglalt el a vádlott magatartásával sízemben. (K. 898/1921., Bj. LXXIII. 253. o.) 23. A. Kúria a bínóküdést elrendelte, mert maga a helyi viszonyokat legjobban ismerő fellebbviteli tanács hivatlkoizik arra, hogy a törvényszék ítélkezésében a közvélemény nem a tárgyilagosság megnyilvánulását látná, hanem a döntés okait a résztvevő bírák személyében keresné. Ha tehát nincs is közvetlen adat arTa, hogy a törvényszék bíráitól elfogulatlan eljárás és határozat inem volna várható, fontolóra kell venni aizt a nagy 'közérdeket, amely az ítélkezés pártatlanságának a közvélemény által való elismertetéséhez fűződik. (K. 2220/1932., B. XXV. 111. J. H. VI. 619.) 24. Ok a bíróküldésre, hogy a főtárgyaláson fel fog vettetni a városi tisztviselői kar, esetleg a törvényhatósági bizottság tagjainak az ellenőrzés állítólagos elmulasztása, az erkölcsi felelősségénelk kérdése is, a bűnügy tehát a város tisztviselői karának jelentékeny részét is érintheti. Ilyen méretű és természetű ügy főtárgyalásának izgalma és nyilvánossága alkalmas lehet egy vidéki városnak nyugalmát megzavarni. (K. 5641/1931., B. XXV, 41.) 25. Minthogy a bűnügy országos képviselőválasztással van összefüggésben és ebből kifolyóan a bírói és a közigazgatási hatóságok közt voltaik súrlódások és ezek alkalmasak lehetnek annak a véleménynek kiváltására, hogy a bíróságot az emberi természetből folyó elfogultság veizeti, a Kúria niem zárkózott el a kérelem teljesítése elől. (K. 5300/1931., B. XXV. 42.)
