Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

26 Bp. 14. §. vállalat igazgatója és tisztviselője ellen, avagy közmegbízatásban eljáró ellen és pedig az utóbbinak hivatalos tetteire vonatkozólag volt elkövetve, az esküdtbíróság ítél. Azokban az esetekben, melyekben az 1878. évi V. törvénycikk 264. §-a a valódiság bizonyítását kizárja, a nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés mindig a királyi törvényszék hatáskörébe tartozik. Jegyzetek. I. A sajtó útján elkövetett bűncselekmények a 2. bek. esetében a királyi ítélőtáblák székhelyén lévő törvényszékek hatáskörébe tartoznak. (L. előbbi §. 3. jogeset.) HL A 3. pontban foglaltak alatt a becsület védelméről szóló 1914:XLI t.-c. 1—5. §-ai szerint büntetendő rágalmazás és becsületeértés vétségednek az id. t.-c. 8., 9., HL. vagy 12. §-ai értelmében hivatalból üldözendő eseteit kell érteni. Bp. Élt. 17. §. A királyi törvényszékek hatásköréhez tartoznak: 1. azok a bűntettek, melyek a 15. §. szerint az esküdtbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek; 3. az 1878. évi V. törvénycikk 258., 260., 261. és 262. §-aiban meghatározott vétségeknek azok az esetei, melyekben az elj büntetőtörvénykönyv 269—272. *§>-ai értelmében hivatalból indítandó meg; 4. azok a vétségek, melyek a 18. szerint a királyi járásbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek. Az 1878. évi V. törvénycikk második részének I., II., III., IV. és XI. fejezetében körülírt bűntettek és vétségek, amennyiben ezen §. értelmében a királyi törvényszékek elé vannak utasítva, a királyi ítélőtáblák székhelyén levő királyi törvényszékeknek, Budapesten a budapesti királyi büntető törvényszéknek kivételes hatáskörébe tartoznak. A budapesti királyi büntető törvényszéknek az 1887. évi XXVI. törvénycikk 4. §-ában, illetőleg az 1895. évi XLIV- törvénycikk 1. §-ában megállapított kizárólagos hatásköre érintetlen marad.