Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)
Bp. 13. §. 19 9. A sértett a bűnvádi ügyben magát ügyvéddel képviseltetheti ugyan, de képviselő jót önálló működési kör nem illeti meg ée> különösen a sértettnek kifejezett megnyugvásával saemben a képviselő perorvoslattal nem éllhet. (K. 467/1917. B. XI. 110. G. XVTI. 222.) 10. E1 v i. A községi bíró nem lehet pótmagán vádló, baj a közvádló a bíró rendelete ellen történt izgatás miatt emelt vádat elejtette. (K. 9971/1905. Bj. LI. 254. o. B. H. T, IV, 451.) 11. A Btík. 191. §-ába ütköző vallás ellleni vétség esetén csak a iközvádló képviselheti a vádat. A feljelentőt nem lehet sértettnek tekinteni, mégha a templomban okozott botrány a feljelentőnek hangos szidalmazása által is történt. (K. 8127/1906. Bj. LIII. 52. o.) 12. Elvi. Elkeresztelés államérdeket sért és nem a más felekezeti lelkész magánérdekét. A lelkész tehát ily esetben pótmagánvádlóként nem léphet fel. (K. 6363/1916. B. H. T. VOL 723. Bj. LXXV. 186. o. B. X. 223. Bj. LXIX, 234. o.) 13. Jogegység. Vasúti alkalmazott ellen hivatalos eljárás közben elkövetett becsületsértés esetén a vasúti igazgatóság sértettnek nem tekinthető s így indítványa nem joghatályos1. (K. 1228/1910. Bj, LX. 65. o.) 14. Valamely jogi személy vezetősége, tehát szemólyösszesség ellen elkövetett rágalmazás esetében, a vezetőség tagjai külön saját személyükben is, vádat nem emelhetnek. (K. 472/1924. Bj. LXXVII. 9., 19. o.) 15. Elvi. A Bp. 13. §. 7. bek. helyes értelmezése szerint valamely egyesület tagjai ellen általánosságban használt, tehát nem csupán egyes személyekre vonatkoztatható tényállítások vagy kifejezések által elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyesület is sértett. (Ki 4717/1929. B. H. T. IX. 926.) 16. A közbirtokosság egyes tagjait testületük nevében a vád képviseletére való jogosultság nem illeti meg, erre osupán a közbirtokosság összességét képviselő megbízott a jogosított. (K. 2859/ 1928. B. XXI. 65.) 17. Jogegység. A község terhére a községi pénztáros által elkövetett bűncselekmény esetében a község lakosa mint magánegyén, sértettnek nem tekinthető s ennek folytán nem illeti meg a pótmagánvádlói jogosultság. (K. 2839/1928. Bj. LXXX. 167. o. B. XXI. 93.) 18. Hatóság elleni erőszaknál pótmagánvádnak helye nincs, mert ezen bűncselekménynél csak közjogi jogsérelemről lelhet szó. OK. 985/1915. Bj. LXVII. 204. o. — L. még K. 4843/1911. Bj. LXHDL 26. o. — Bp. T. 1246/1912. Bj. LXIV. 71. o. — K, 6829/1914, G. XVI. 499. — K. 6089/1931. J. H. VI. 555.) 19. Elvi. A szolgálatban levő vasúti kalauz ellen elkövetett tettlegeskedés esetén a vasút igazgatósága nem léphet fel, mint pótmagánvádló. (K. 5588,1902. Bj. XLV. 14. o. B. H. T. IV. 456.) 2*
