Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

I. - Ax 1896:XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról. (Szentesítés: 1896 december 4-én. — Kihirdetés: 1896 december 22-én. Hatálybalépett: 1900 január 1.) ELSŐ FEJEZET. Altalános rendelkezések. A fejezet tartalma: A büntető bírói eljárás és a büntetés alkalmazásának alapfeltételei: 1. — & bűnvádi perrendtartás területi hatálya: Bp. Élt. 2. — vád képviselete: 2. — magánindítvány, mint eljárási feltétel: 3. — felhatalmazás, kívánat, mint eljárási feltétel: 4. — magánjogi igény: 5., 6. — előleges kérdések: 7. — a bűncselekmény minősítése, mint eljárási feltétel: 8. — eljáró szervek pártatlansága: 9. — sürgősség: 10. — határidők: 11. — pénzbüntetés és pénzbírság: 12. — fogalommeghatározások: 13. 1. §. Bűnvádi ügyben bírói eljárás csak a törvény értelmében, vád alapján ós csak az ellen indítható, akit bűntett, vétség vagy kihágás nyomatékos gyanúja terhel. Bűncselekmény miatt nem alkalmazható más büntetés, mint amelyet bírói hatalommal törvényesen felruházott hatóság törvényesen eljárva kimondott. A Bp. területi hatálya. Bp. Élt. 2. §. A bűnvádi perrendtartásnak, az esküdtbíróságokról rendelkező törvénynek és ezen törvénynek hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát-Szlavonországok kivételével. Az államterület megváltozása a trianoni békeszerződés által elszakított területek visszatérése következtében. Bűnvádi perrendtartás. 1