Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

138 Bp. 121-122. §. ban, a vizsgálóbíró külön megesketendő más alkalmas egyént is használhat. A kihallgatásról szóló jegyzőkönyvbe a kérdések csak annyiban jegyzendők fel, amennyiben ez a feleletek megértéséhez szükséges. A lényeges feleletek tartalma, a használt tájkifejezések értelmének meghatározásával, lehetőleg szó szerint veendő fel. A jegyzőkönyvből ki kell tűnni, hogy az eljárásnak lényeges alakiságai miként voltak megtartva. A jegyzőkönyv a kihallgatott és a közreműködött egyének előtt felolvasandó, illetőleg, ha ezek az állam nyelvét nem értenék, a jegyzőkönyv tartalma velők oly nyelven közlendő, melyet értenek. Ennek megtörténtét és a helybenhagyást a jegyzőkönyvbe kell iktatni. A jegyzőkönyvet, illetőleg ennek minden ívét a kihallgatott és a közreműködött egyének aláírják, esetleg kézjegyökkel látják el. Utóbbi esetben a nevet a jegyzőkönyvvezető írja alá s ennek megtörténtét megjegyzi. Az aláírás, illetőleg kézjeggyel való ellátás elmaradásának oka megemlítendő. 122. §. A jegyzőkönyvön vakarással semmit sem szabad változtatni. Ha egyes szavakat ki kell törölni, ennek úgy kell történnie, hogy azok olvashatók maradjanak, s a törlés megtörténtét, valamint egyes szavak közbeszúrását a jegyzőkönyv végén meg kell említeni. A szükséges kiegészítések a jegyzőkönyv végén veendők fel. J. A Tüs'z. 163. §-a szerint: Ha a vizsgálóbíró rendes jegyzőkönyvvezető helyett (például a helyszínein) más alkalmas egyént alkalmaz a jegyzőkönyv készítésére (Bp. 121. és 122. §.), ettől előzőleg a következő esküt veszi ki: „Esküszöm a mindentudó és a mindenható Istenre, hogy a jegyzőkönyvet híven és lelkiismeretesen vezetem s a tudomásomra jutott hivatalos titkot senkinek fel nem fedezem. Isten engem úgy segéljen!" — Az ilyen módon alkalmazott jegyzőkönyvvezetőnek a vizsgálóbíró mérsékelt napi-