Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

98 Bp. 68—69. §. A főtárgyaiásnak, illetőleg a felsőbíróság elé kitűzött tárgyalásnak megkezdése után az ezeknél eljáró bíróval vagy jegyzőkönyvvezetővel szemben csak a kizáró okok érvényesíthetők. Jogesetek. 1. Mikor rágalmazás címén bűnvádi eljárást tesznek folyamatba azon az alapon, hogy a sértettet «gy kaszinóból kizárták, úgy a kizárási határozat meghozatalában résztvett bírák a rágalmazási ügyben el neon járhatnak. (K. 147/1920. Bj. LXXII. 93. o.) 2. A vádlott azt állította, hogy az egyik hitfelekezethez tartozó bírák vele szemben elfogultan jártak el és ennek bizonyítására saját hittel ékezetéhez tartozó szervezetek hivatalos képviselőit és theológiai tanárokat kért tanukként kihallgatni. Eltekintve attól, hogy melló'zési kérelem tárgyában bizonyításiéi vételnek helye nincs (Bp. 69. §. 4. bek.) kétségtelen, hogy a vádlott, állítása nemcsak bizonyíthatatlan, hanem köztudomású tényekkel és a Kúriának hivatalos tapasztalás alapján szerzett legjobb tudomásával is ellentétes. Mert köztudomású bizonyosság és a K. megállapítása az, hogy a magyar királyi bíróságok tagjait általánosságban hivatalos működésükben vallási szempontok nem irányítják. (K. 2520/1940. J. H. XIV. 845.) 69. §. A mellőzés járásbíróság bírájára és hivatalnokára nézve a törvényszéknél, egyébként pedig rendszerint annál a bíróságnál kérendő, melynél a kifogásolt bíró vagy jegyzőkönyvvezető működik. A vizsgálóbíróra, valamint a járásbíróság és a törvényszék bírájára vagy hivatalnokára vonatkozó kérelem felett zárt ülésben a törvényszék dönt. A törvényszék elnökének, egész tanácsának vagy tagjai többségének mellőzése iránt előterjesztett kérelem felett a főügyész meghallgatása után, zárt ülésben a kir. ítélőtábla; a kir. ítélőtábla elnökének, egész tanácsának vagy tagjai többségének mellőzése tekintetében, a koronaügyész meghallgatása után, zárt ülésben a kir. Kúria; a kir. Kúria elnökének, egész tanácsának vagy tagjai többségének mellőzése kérdésében a kir. Kúria polgári és büntető osztályának bírói tagjaiból alakított teljes ülésben határoz. A határozat mindig a kifogásolt bíró vagy jegyzőkönyvvezető meghallgatása után, de bizonyításfelvé-