Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

ttp. 55—56. §. 89 ható. Ezekre nézve a 48. második bekezdésének rendelkezése kötelező. Kézbesítések átvételével, vagy a terhelt érdekeinek valamely vizsgálati cselekménynél való képviseletével nemügyvéd is megbízható. Bp. Élt. 24. §. A védelem képviseletében eljáró egyetemi vagy jogakadémiai jogtanárokra a rendfenntartás tekintetében ugyanazok a rendelkezések alkalmazandók, melyeket a bűnvádi perrendtartás a védőügyvédekre nézve tartalmaz. A jogtanár által a védelem képviseletében elkövetett fegyelmi vétségek az ügyvédek fegyelmi bíróságának hatáskörébe tartoznak. A fegyelmi eljárásra első fokban annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, melynek kerületében a fegyelmi vétség elkövetve volt. A fegyelmi vétség elévülésére és a fegyelmi eljárásra nézve az 187Í: XXXIV. t.-c. rendelkezései alkalmazandók. A fegyelmi vétségek büntetése: 1. rosszalás; 2. pénzbírság száz pengőtől ezer pengőig; 3. eltiltás a védelem képviseletétől. A védelem képviseletétől való eltiltás esetében az ítélet, jogerőre emelkedése után, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, valamint — az összes hatóságok értesítése végett — az igazságügyi miniszterhez is felterjesztendő. J.: Az ügyvédi fegyelmi vétségekre 1. az 1937 :IV. t.-c. 109. és következő §-ait. I. A védő az állam nyelvét köteles használni. (Bp. 48. 2. bek.) 56. §. A főtárgyalásra védő rendelendő. 1. ha a vádat oly bűntett miatt emelik, amelyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést állapít meg; 2. ha a vádlott vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona kívánják, bármely bűntett esetében;