Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. 67—68. §. — 75 nél, mint vizsgálóbíró, mint a vádtanács tagja, vagy mint ítélőbíró közreműködött. ^ I. A 64., 66. §§. és a 65. §. 1. ós 2. bek. megsértése a bíróval szemben a felek kérelmére figyelembe veendő semmisségi ok (384. 2. p. és ut. bek.); — ha azonban kizárt jegyző (64., 65. járt el, az nem semmisségi ok (384. §. 2. p.) . II. U.irafelvételnél az alapper bírája lehetőleg mellőzendő: 461. §. ut. bek. 67. §. Az ítélőbíró és a jegyzőkönyvvezető, mi* helyt a 64. és 66. §§?okban vagy a 65. v. első és má* sodik bekezdésében meghatározott kizáró esetek valamelyike tudomására jut, köteles azt hivatali fő* nőkének azonnal bejelenteni és abban az ügyben minden hivatalos tevékenységtől tartózkodni. 68. §. A vádlónak, a terheltnek, vagy a magán* félnek kérelmére mellőzni kell azt a bírót, vagy jegyzőkönyvvezetőt, akire nézve valamely törvé* nyes kizáró ok (64. §., 65. §. 1. és 2. bek., 66. §.) forog fenn, vagy akinek elfogulatlansága ellen ala* pos okot hoznak fel. A főtárgyaiásnak, illetőleg a felsőbíróság elé kitűzött tárgyalásnak megkezdése után az ezeknél eljáró bíróval vagy jegyzőkönyvvezetővel szem; ben csak a kizáró okok érvényesíthetők. 1. Mikor rágalmazás címén bűnvádi eljárást tesznek folyamatba azon az alapon, hogy a sértettet egy kaszinóból kizárták, úgy a kizárási határozat meghozatalában résztvett bírák a rágalmazási ügyben el nem járhatnak. (K. 147/1920. Bj. LXXII. 93.) 2. Az esküdtbíróság a bíróküldés iránt való kérelmet, melyet a vádlott az első ízben kitűzött főtárgyalás elnapolása s az új főtárgyalás kitűzése után nyújtott be, nem terjesztette fel a Kúriához s azt a Kúria csak az ügy érdemi felülvizsgálásakor döntötte el. Az esküdtbíróság a bírói tanács mellőzése iránt való elfogúltsági okra alapított kérelmet, melyet a vádlott az első ízben kitűzött főtárgyalás elnapolása után nyújtott be, nem