Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. 57. §. — 69 bek.-ben foglalt az az elvi szabály, mely szerint vádlottársak részére közös védő csak akkor rendelhető, ha érdekeik nem ellentétesek. (Bp. T. 12.545/1925. Bj. LXXVII. 129. G. XVIII. 345.) 10. Az egy védő által képviselt ellentétes érdekű vádlottak nem tekinthetők törvényszerű védelemben részesülteknek. (K. 2558/1911. B. V. 113.) 11. Ha az egyik vádlott a tagadásban lévő másik vádlottat felbújtással terheli, mindegyiknek külön védő rendelendő. (K. 1420/1909. Bj. LVIII. 191.) 12. Ha két vádlott közül az egyik a másikat terheli, ez magában nem szül érdekellentétet és külön védő szükségét. (K. 10.302/1906. Bj. LIII. 191.) ELI. Bj. LVIII. 191. 13. Érdekellentét esetén a védő ügyvédjelöltje nem rendelhető ki társvédő gyanánt. (K. 2768/1908. Bj. LVI. 223.) Kirendelt védő jogai. 14. A törvényszéki főtárgyalásra hivatalból kirendelt védő az ítélőtábla ítélete ellen perorvoslattal nem élhet. (K. 8674/1925. Bj. LXXIX. 82.) 57. §. A bíróság, ha az ügy körülményeinél fogva célszerűnek találja, már a főtárgyalás előtt is, az eljárás bármely szakában rendelhet védőt. Az elsőfokú bíróság által rendelt védő nem köteles eljárni az ügynek felsőbb bíróság elé ki* tűzött tárgyalásán. A védő kirendelése hatályát veszti, ha a ter* helt más védőt választott és ez a védelmet el* fogadta. 1. A törvényszék előtti főtárgyalásra hivatalból kirendelve volt védő az ítélőtábla ítélete ellen nem élhet perorvoslattal, ha az ítélőtábla előtti főtárgyaláson nem volt jelen. (K. 715/1921. Bj. LXXIIL 207.) 2. A Bp. 425. §-a kivételt állapít meg azon általános perjogi elv alul, hogy a védő a saját nevében is élhet