Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)
Bp. 49. §. — 61 tében a tárgyalást megtartotta és vádlottat marasztaló ítéletet hozott. Magánvádló részére ügygondnok kirendelésének, a Bp. 49. §-ában meghatározott eset kivételével nincs helye. (K. 7438/1909. B. IV. 5. Bj. LIX. 243.) Magánvád visszavonása. 11. A magánvád visszavonása csak abban az esetben joghatályos, ha azt a jogosult az iJ'.etékes hatóság előtt írásban adta be, jegyzőkönyvbe mondta, vagy az ítélőbíróság előtt a visszavonás iránt határozott kijelentést tesz. Határozatlan visszavonás nem jöhet figyelembe. (K. 1142/1926. Bj. LXXVIII. 156.) 12. A sértettnek az a nyilatkozata, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, a magánindítvány visszavonásának tekintendő és pedig az esetben is, ha a sértett kártérítési kérelmét fenntartja. (K. 63/1922. Bj. LXXIV. 141.) L. még K. 9770/1902. Bj. XLVI. 48. 13. A sértettnek a felmentő ítélet kihirdetésekor tett az a kijelentése, hogy az ítéletben megnyugszik, a magánvádról lemondásnak tekintendő. A fellebbezéshez való joga tehát nem éled fel az esetben sem, ha a felmentő ítélet ellen a kir. ügyész által bejelentett fellebbezést a kir. főügyész visszavonja. A sértett által ennek ellenére bejelentett fellebbezés visszautasítandó. (K. 1815/1922. Bj. LXXIV. 143.) 14. Ha már a közvádló vádelejtése előtt a sértett személyesen kijelentette, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, a vádlott ellen még akkor sem lehet bűnvádi eljárást folytatni, ha a sértett ügyvédje a kijelentés előtt és után is a vádat fenntartotta és képviselte. (K. 4859/1904. Bj. XLVIII. 307.) 15. A sértett pótmagánvádlói jogai akkor is megszűnnek, ha a per oly szakában jelenti ki, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, amikor még az eljárás a közvádló vádja állapján van folyamatban. (K. 848/1908. B. H. T. IV. 457.)