Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

NEGYEDIK FEJEZET. A magánvádló és a magánfél. A fejezet tartalma: főmagánvád: 41. — pótmagánvád: 42. — magán vádló jogai: 43. — több sértett: 44. — csatlakozás: 45. — vádló változása: 46. §., — magánvádló és sértett képviselete: 47., 48. §., — magánvádló jogainak megszűnte: 49. — sértett perjogi szerepe: 50. — magánfél: 51. — magánvádlókónt stb. fellépés: 52. §. 41. §. A sértett, mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges fel? hívása nélkül, vádat emelhet az 1878:V. t.sc. 258. és 259., 261., 327., 332., 418. és 421. §*ai szerint bünte* tendő vétségek, valamint az 1878:V. t.*c. 301. §*á? ban meghatározott könnyű testi sértés vétsége, tos vábbá az 1879:XL. t.*c. 126. és 127. §*aiban, végre az 1895:XLI. t.?c. 8. és 9. faiban körülírt kihágások esetében. Mindazáltal, ha az említett vétségek és kihágás sok esetében a főtárgyalást törvényszék vagy es* küdtbíróság tartja, ennek határnapjáról a kir. ügyészség értesítendő. Közérdekből a kir. ügyészség a vád képviseleí tét a fennebb felsorolt vétségek és kihágások tekin? tétében is az eljárás egész folyama alatt átveheti. Ez esetben a vádat első sorban a kir. ügyészség képviseli és a magánvádlót csak kisegítő hatáskör Isaák ,• Bünv. perc