Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

44 - Bp. 32. §. — 32. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti. I. A képviselőháznak 1867. nov. 18-án hozott határozata szerint: „amit az országgyűlés tagja nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz: azért csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s tettenérés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el." L. még az 1867:XII. t.-c. 47. §-át. II. Megkeresés a mentelmi jog felfüggesztése végett: 40. felfüggesztés a mentelmi jog felfüggesztése végett: 265. §. 3. p., a mentelmi jog megsértésének hivatalból figyelembe vétele: 379. §. ut. bek., a mentelmi jog miatt megszüntetett eljárás újrafelvétele: 444. §. III. A mentelmi jog védelme alá nem esik, ha az ülésekről a házszabály értelmében kizárt képviselő az ülésen való jogosulatlan megjelenésével az 1920:1. t.-c. 3. §:ában, illetőleg az 1925-.XXVI. t-c. 181. §-ában meghatározott vétséget követi el. 1. Megsértette a törvényt az a bíróság, mely a főrendiház tagja ellen eljárt és büntető ítéletet hozott, mielőtt a mentelmi jog felfüggesztését kieszközöte volna. (K. 2322/1908. B. II. 99. Bj. LVI. 67.). — B. H. T. III. 202.). 2. A Bp. 32. §-a az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát érintetlenül hagyta; a mentelmi jog lényeges tartalma az, hogy országgyűlési képviselő ellen mentelmi jogának felfüggesztése előtt bűnvádi eljárás nem indítható és nem folytatható; a mentelmi jog felfüggesztése csak az azt elrendelő országgyűlés tartamára hatályos. (K. 10.755/1904. Bd. VI. 114. — B. H. T. II. 9Í.)-