Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)
— Bv. 29. §. — 37 működtek a főmagánvádlóval. (K. 6241/1924. Bj. LXXVII. 9. 38.) 27. Bár a kir. törvényszéknek a bírói függetlenség kellékeivel felruházott minden egyes bírája távol áll még csak a feltevésétől is annak, hogy bírói pártatlanságát és igazságérzetét befolyásolhatná az a körülmény, hogy ebben az ügyben a fölötte felügyeleti jogot gyakorló elnök sértettként szerepel (Hv. 1. §.)., mégis erre a viszonyra tekintettel a bírói eljárás ós ítélkezés pártatlanságához fűződő nagy közjogi érdek szempontjából a gyanú látszatának is elkerülése végett célszerűnek mutatkozott az adott esetben más törvényszéknek a kiküldése. (K. 5798/1926. B. XIX. 112.) Bíróküldési kérelem elutasítása. 28. Nem ok a bíróküldésre, hogy a járásbíróságnál alkalmazott bírák szoros barátságban vannak a főmagánvádlókkal, sőt családjaik körében és vendéglőkben is összejönnek és mert az egyik bűnügyben sértettként szereplő járásbírósági jegyző, aki egyúttal ügyészségi megbízott is, tagja a járásbíróságnak. (K. 3/1912. B. VI. 60. I.) 29. Minthogy az a körülmény, hogy a terhelt a bíróság jegyzője, nem ok arra, hogy e bíróság részrehajlatlan eljárása iránt aggályt keltsen, az ügyészi megbízott érdekeltsége pedig nem szolgálhat törvényes okul a bíróküldésre: a kérelem el volt utasítandó. (K. 2156/1911. B. V. 126.) 30. Az a körülmény, hogy mind a főinagánvádló, mind a vádlott foglalkozására nézve ügyvéd, az ügyvédek lakóhelyén működő bíróságot elfogulttá vagy feszélyezetté nem teszi. (K. 1938/1918. B. XII. 80.) 31. Nem ok a bíróküldósre, hogy a kommunisták üzelmeit a közvélemény az eljáró bíróság területén elítéli. (K. 631/1919. Bj. LXXII. 25.) 32. Nem ok a bíróküldésre, hogy a terheltek közeli hozzátartozói az eljárásra hivatott járásbíróságnál alkalmazott jegyzőnek. (K. 46/1921. Bj. LXXIII. 95.)