Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. 29. §. — 35 A kérelmezésre jogosultak. 13. A feljelentő ezen minőségében bíróküldés kérelmezésére nem jogosult. (K. 3701/912. B. VI. 139.) 14. A pótmagánvádló az újrafelvételi eljárásban a Bp. 29. §-a értelmében való oly félnek, aki bíróküldés iránti kérelem előterjesztésére jogosítva volna, nem tekinthető. (K. 9981/1906. B. I. 6. Bj. LIII. 256.) 15. A sértett, ha nem magánvádló, bíróküldóst nem kérhet. (K. 789/1911. B. V. 127.) L. még K. 3029/1909. Bj. LVIII. 220.) 16. A csatlakozó magánfél nem kérhet bíróküldést. (K. 1114/1910. Bj. LX. 79.) Bíróküldés elrendelésének esetei. 17. Ha az ügyészi megbízott, mint fél szerepel vala mely bűnvádi ügyben, az a bíróság, amelynél alkalmazva van, ez ügyben el nem járhat. (K. 3653/1901. Bj. XLIII. 27.) Ellenkező: K. 2097/1927. Bj. LXXIX. 154.) 18. Bíróküldésnek helye van, ha a vád tárgya fi törvényszék elnökének sérelmére elkövetett, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége. (K. 5093/1917. B. XII. 135. IV.) L. még K. 9067/1900. Bj. XLI. 170. K. 11.258/1903. Bj. XLVI. 14. 19. Bíróküldésnek helye van, ha a kir. járásbíróság vezetőjét becsületsértés vétsége miatt jelentették fel. (K. 4297/1918. B. XII. 135. V.) L. még K. 3207/1906. Bj. LIII. 141. K. 1232/1901. Bj. XLII. 144. 20. Minthogy nem vitás, hogy a sértett tulajdonképen a törvényszék egy ítélőtanácsa s minthogy a szorosabb értelemben vett kartársak bírói döntését esetleg a részrehajlás gyanúja kísérné, ezért a Bp. 29. 2. p. alapján a K. a kérelmet teljesítette. (K. 4298/1918. B. XII. 135.) 21. Hely adatott a bíróküldésnek a Bp. 29. §-ának 2. pontja alapján, mert a sértettek az illetékes törvényszék összes bíráinak felügyeleti, illetve fegyelmi hatóságát képezvén, ezen viszony a fennforgó ügyben az el3*