Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. 21—22. §. — 27 17. §. ut. bek. a budapesti büntetőtörvényszék kivételes illetékességét állapítja meg. (L. erre az 1924 :V. t.-c. 12. §-át.) 21. §. A 18. vagy 19. §. alapján eljáró bíróság fontos okból az ügyek egyesítését és együttes eb intézését mellőzheti, illetőleg megszüntetheti s az eljárást egyes ügyekben vagy egyes terheltek el* len elkülönítve folytathatja, esetleg más illetékes hatóságnak engedheti át. Az illetékes hatóság a hozzá áttett ügyet vissza nem utasíthatja. L Több bűnügy egyesítésének megtagadására a Bp. 21. §-a szerinti fontos oknak tekintendő, ba az egyesítés által a már folyamatba tett ügy elintézése szükség nélkül gátoltatnék s ba az egyesítés folytán az eljárásra illetékes bíróság az elkövetés helyétől oly távol esik, hogy ezáltal a feleknek s az államkincstárnak felesleges túlköltségek okoztatnának. — Az egyesítés mellőzése folytán a különválasztott ügyre az elkövetés helyének bírósága mondatott ki illetékesnek. (K. 208/1902. Bd. II. 114.) 2. Törvényes alappal nem bíró egyesítés az esküdtbírósági eljárásban a Bp. 384. 9. p. és 427. §. 1. p. szerinti megsemmisítés alapjául szolgál. (K. 8814/1907. Bj. LV. 277.) 3. Több különböző kihágás esetén a járásbíróságcsak akkor ítélhet a közigazgatási hatósághoz utalt cselekményről, ha a kihágások közt összefüggés forog fenn. (Hb. 7/1908. Bj. LVII. 119.) 4. Nem semmisségi ok, hogy az egyszerre elkövetett két bűncselekmény miatt külön ítélkezett a járásbíróság és külön a közigazgatási hatóság (K. 10.294/1906. Bj. LIII. 203.) 22. §. Ha az a bíróság, amely egyébként kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tár; gyában az ügyek összefüggése alapján, vagy azért jár el, mert a vádló a cselekményt súlyosabban minősítette, az illetékességét megállapító bűncses