Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

22 — Bp. 16. §. — ság illetékes, amelynek területén a levelet a sértettnek kézbesítették. Ha a zsarolást több levélben követték el és ezeket a leveleket a sértettnek különböző bíróságok területén kézbesítették, az a bíróság lesz illetékes, amelyik a másikat megelőzte. (K. 6592/1905. — Bj. LL 125. — B. H. T. IV. 454.) 16. A rimaszombati törvényszék azért tagadta meg illetékességét, mert a levélben elkövetett becsületsértés esetén ép ugy illetékes az a bíróság, melynek területén a levél íratott, s postára adatott, mint az a bíróság, melynek területén a sértett a levelet kézhez vette. Minthogy ez a jogi álláspont a törvénynek s a gyakorlatnak megfelel; s minthogy ilyen esetben a Bp. 16. §-a második bekezdése szerint az illetékesség megállapításánál a megelőzés dönt, ez a megelőzés pedig létrejött azáltal, hogy a szegedi törvényszék vádtanácsának elnöke a vádiratot a terheltnek kézbesittette s az iratokat a törvényszékhez beterjesztette s így a rimaszombati törvényszéket megelőzte: a szegedi törvényszéket kellett illetékesnek kimondani. (K. 5551/1910. B. V. 12. Bj. LXI. 80. Ugyanígy Pécsi T. 2475/1900. Bj. XLII. 111.) 17. Levélben elkövetett rágalmazás elkövetési helye az, ahol a levél a címzett kezébe jutott, habár a sértett, a címzett által megküldött levelekből más helyen szerzett tudomást a levelek tartalmáról. (K. 5069/1912. Bj. LXIV. 193.) 18. Levélbeli becsületsértésnél a bírói illetékesség szempontjából elkövetési hely a kézbesítés helye, mert feltehető, hogy a levél tartalma itt jutott a sértett tudomására. (K. 7533/1913. Bj. LXVL 151.) L. még K. 720. 1902. 520/1902., Bj. XLIV. 64. K. 10.389/1905., Bj. L. 13. K. 7851/1906., Bj. LIII. 96. K. 10130/1904., Bj. XLIX. 255. 19. Zárt levélben elkövetett becsületsértés akkor tekintendő befejezettnek, mikor annak tartalma a sértettnek, vagy esetleg másoknak tudomására jutott. Postán küldött levélben foglalt becsületsértés esetén a cselekmény elkövetési helyéül a kézbesítés helye tekintendő. (K. 8590/1912. B. VII 57.)