Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

10 - Bp. 12. §. a zárlat elrendelésére vagy megszüntetésére és a büntetés végrehajtására vonatkozó ügyeket (8. p.); a fellebbviteli bíróság meghagyását (12. p.); mindazokat az ügyeket, amelyeknek soronkívül elintézését külön jogszabály rendeli (13. p.); és azokat az ügyeket, amelyek az 1—13. pontokban felsorolt ügyekkel oly szorosan függnek össze, hogy előzetes elintézésük nélkül az utóbbiakat elintézni nem lehet. (14. p.). III. Egyéb ügyeknek soronkívül elintézésére irányuló kérelem felől a törvényszék elnöke, illetőleg a járásbíróság vezetője határoz. A tanács elnöke, illetőleg az eljáró bíró köteles a soronkívül elintézést meghagyó rendelkezést foganatosítani. — A soronkívül elintézett ügynek sürgős kiadását is el kell rendelni. — Foglyos ügyre vonatkozó beadvány elintézését nyomban le kell írni és ki kell adni. (Tüsz. 124. Jüsz. 156. %.) — A fellebbviteli eljárásra 1. a Jüsz. 38. §-át. 1. A Bp. 11. §-ának első bekezdése szerint a törvényben megállapított határidők csak a külön meghatározott esetekben hosszabbíthatók meg. A vádlónak tehát meg nem engedhető, hogy semmisségi panaszának indokait csak az ítélet kézbesítésétől számított 8 nap alatt adhassa be. (K. 5800/1902. — Bd. III. 56.). 12. §. A jelen törvény alapján kiszabott pénz? büntetések és pénzbírságok ugyanazokra a célokra fordítandók, amelyekre a büntető törvénykönyvek alapján megállapítottak rendelve vannak. A be nem hajtható pénzbírság sohasem, a be nem hajtható pénzbüntetés pedig csak azokban az esetekben változtatható át elzárásra, amelyekben ezt a jelen törvény megengedi, öt koronát felül nem haladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koronáig terjedő összeg pedig egy napi elzárásra változtatható át. 1892.-XXVIL t.-c. 3. §-a: „A jelen törvény erejénél fogva mindennemű pénzbüntetés, akár királyi bíróságok, akár pedig közigazgatási hatóságok állapították meg, ha csak az ítélet alapjául szolgáló törvény, miniszteri rendelet, vagy az 1879 :XL. t.-c 1. §-ának 3. és 4. p. alapján megállapított szabályrendelet más rendelkezést