Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1900: XXV. tc. telügylet joghatályosan megkötöttnek vétessék, nem lehet akadálya, hogy a vevő a jogi helyzetét és kötelezettségét az akkori joggyakorlatnak megfelelően, tévesen ítélte meg. (C. 250/1933. — Gr. XXVII. 796.) A váltófizetési meghagyással jogerősen elbírált váltókövetelés res judicata joghatályával csak abban a kérdésben nyert elbírálást, hogy a perelt váltóadós a váltón levő váltónyilatkozatával vállalt váltókötelezettsége alapján a váltóhitelezőnek adósa, de nem, a váltókifogás emelése hiányában nem is tárgyalt az a kérdés is, hogy a váltó adásának alapjául szolgált köztörvényi jogviszony, nevezetesen az, hogy: a gépvételi ügylet joghatályosan létesült-e a peres felek, mint ügyleti felek között, vagy nem? (C. 3274/1934. — Gr. XXVIII. 764.) Ha a gépek lefoglalása és elárverezése a 44. sz. J. E. H. meghozatala előtt történt, az eladónak a gépek lefoglalása és elárverezése körül kifejtett rosszhiszeműségét és tervszerűségét a tulajdonjog fenntartása folytán nyitva álló igénykereset megindításának elmulasztásából annál kevésbbé lehet megállapítani, mert az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében abban az esetben, amikor az adásvétel a tulajdonjog fenntartásával köttetett, sincs az eladó elzárva attól, hogy a vétel tárgyát követelésének behajtása végett lefoglaltassa, árverésen eladathassa és pedig anélkül, hogy ebből az ügvlettől való elállásra kellene következtetni. (C! 4890/1934. — Gr. XXVIII. 761.) Üj ügylettel pótlás hatása a keresetre. Ha a nagyobb gazdasági gép vétele érvénytelen volt. a vételár tekintetében kezességet vállaló jogállására közömbös az a kérdés, hogy az adott esetben a vevővel szemben utóbbinak a gépek elfogadása és használatba vétele után tanúsított magatartása, tényei vagy jognyilatkozatai alapján foro<rnak-e fenn olyan körülmények, amelyek támpontul szolgálhatnának annak a megállapítására, hogy az ügylet utóbb vele kifogástalanul létrejött, mert a vevőnek utólagos tényeiből származó kötelezettsége a kezességnek kezdettől fogva fennforgott hatálytalanságát nem érinti. (C. 4368/1931. — Gr. XXV. 829.) Az árúrészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1939: XII. törvénycikket l. az I. kötet 650. lapján.