Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

700/1942. M. E. sz. r. 395 összes könyveibe, irataiba és levelezéseibe a Pénzintézeti Központnak korlátlan betekintést engedni és a Pénzintézeti Központ által kívánt összes felvilágosításokat megadni. A bizományos köteles a felülvizsgálat alapján a Pénzintézeti Központ által vele közölt észrevételeket figyelembe venni és az észrevétel tárgyává tett hiba vagy mulasztás orvoslásáról haladéktalanul gondoskodni. A felülvizsgálatnak a Pénzintézeti Központ által megállapított költségeit a bizományos köteles a Pénzintézeti Központnak megfizetni. Amennyiben a költség összege tekintetébea vita támad, a költség összegét bírói út kizárásával a pénzügyminiszter állapítja meg. A felülvizsgálat részletes szabályait, ideértve a költség megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat is, a pénzügyminiszter állapítja meg. 10. §. Ha a 7. §. alá eső tőzsdei alkusz működése az állam vagy a közgazdaság érdekeit veszélyezteti, a tőzsdetanács a pénzügyminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértőleg kiadott felhívására a hites tőzsdei alkusz kinevezését hatálytalanítja. 11. §. Ha a 8. §. első bekezdésének b) pontja alá eső bizományos a 9. §. első bekezdésében megszabott kötelességének nem tesz eleget, vagy ha a bizományos működése az állam vagy a közgazdaság érdekeit veszélyezteti, a tőzsdetanács a bizományost a pénzügyminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértőleg kiadott felhívására a bizományosok jegyzékéből törli. 12. §. Nem terjed ki a rendelet hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a m. kir. Postatakarékpénztárra, a Pénzintézeti Központra, a Magyar Investment rt.-ra és a Magyar Pénz- és Tőkepiac Szabályozására Alakult Intézet rt.-ra. valamint azok egymással kötött ügyleteire. 13. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki: 1. az 1. §-ban foglalt tilalom ellenére köt ügyletet; 2. a 4. és 5. §-ban meghatározott bejelentési kötelességnek nem, vagy nem a megszabott időben tesz eleget, vagy ;t valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat: 3. a 6. § rendelkezése ellenére részvényt a pénzügyminiszter engedélye nélkül visszterhesen elidegenít vagy megszerez. A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére