Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1883: XXXI. tc. 1—9. §§. 387 nyugtát kiállítani. Ezen okiratok és nyugták az időrendben vezetendő és ugyanazon tételeket magukban foglaló üzleti könyvek szelvényrészeit képezik. A könyvek vezetésére nézve az 1875: XXXVII. te. 25. §-a irányadó. 6. §. A részletügyletről kiállított okirat a homlokzaton feltűnően mint „részletív" jelölendő meg. Az eladó cég aláírásával ellátott okiratnak (részletívnek) magában kell foglalnia az ügylet megkötésének idejét, az eladott értékpapír minőségét, számát, névértékét és a budapesti tőzsde jegyzése szerinti árfolyamát, a vételár összegét, a fizetési részleteket, a fizetések idejét, és helyét s a jelen törvény szószerinti szövegét. Szelvényívekkel ellátott részletíveket kibocsátani tilos. 7. §. A részletfizetés mellett eladott értékpapíroknak a részletügylet megkötésekor és annak egész tartama alatt az eladó tulajdonában és az illetékes iparhatóság területén tényleges birtokában kell lenni. 8. §. A részletügylet a vevő vagy annak jogutódja által megtámadható, ha az értékpapír olyan árban adatott el, mely az ügylet megkötésekor jegyzett árfolyamot és annak a részletügylet tartama szerint számítandó évi 15 százalékát meghaladja. E számításnál a kamatozó papírok kamatai a vevő javára esnek. 9. §. Az eladó a részletügyletet megszüntetheti, ha a kikötött részfizetés a lejárat utáni nyolcadik napon le nem fizettetett. Ez esetben az eladó jogosítva van a lejárat utáni nyolcadik naptól számítandó 15 napon belül az értékpapírt az 1875. évi XXXVII. tc 352. §-a szerint eladni, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartani. Az eladott, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartott értékpapír árából a hátralékos részletek az eladó javára levonatnak; a fölösleg a vevőnek kiadatik, aki azonban az esetleges hiányt pótolni nem tartozik. 25*