Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1868: VI. és 1934: XX. tc. 2!> egyik osztály elnöke egyszersmind a kamara alelnöke. Az elnököt akadályoztatása esetében havonkinf váltakozó sorrendben az alelnökök helyettesitik. Az elnök irányítja a kamara működését és a kamara főtitkárával együtt képviseli a kamarát hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben. A kamara elnöke, alelnökei és főtitkára alkotják a kamara elnöki tanácsát. 1934: XX. tc. 4. §. Az 1868: VI. törvénycikk 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az elnököt és az alelnököket (osztályelnököket) állásukban a kereskedelemügyi miniszter erősíti meg. Ha az elnöki tisztség vagy valamelyik alelnöki tisztség megüresedik, a választási időszak hátralevő tartamára a 3. §. rendelkezéseinek figyelembevételével pótválasztást kell tartani. 15. §. Az elnök vesz át minden beadványt, valamint ö írja alá a titkárral együtt a kiadmányokat, közléseket stb., a kamarával egyetértőleg kijelöli a tanácskozási tárgyakat, és azok sorozatát megállapítja, gondoskodik a kamara határozatainak és a kamara hatáskörén belül a miniszter rendeleteinek végrehajtásáról. Indítványozási joggal minden egyes tag bír. 1934: XX. tc. 5. §. Az 1868: VI. törvénycikk 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Azokat az ügyeket, amelyekben a kamara véleményét nyilvánítani hivatott, az osztályok mindegyike megbeszélés tárgyává teheti, azok tekintetében állást foglalhat. Ezeket az ügyeket előzően a kamara elnöki tanácsának meg kell beszélnie és az osztályban leendő tárgyalásukat elő kell készítenie. Kamarai határozatot csak a két osztály rendes tagjaiból álló közgyűlés hozhat. Amennyiben a kamara közgyűlése valamelyik osztály álláspontjával meg nem egyező határozatot hozott, a kamara az osztály kívánságára annak álláspontját különvéleményként, indokolásával együtt közölni köteles az illetékes hatóságokkal. Ha a kamara ügyrendje