Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

26 Kereskedelmi és iparkamarák. ter elé terjeszteni, úgy annak s az ország törvényhatóságainak, kereskedelmi és iparügyekben, a kívánt felvilágosítást vagy véleményt kiszolgáltatni, a szakképzést s egyáltalában a kereskedelem és ipar fejlődését közvetlenül előmozdítani; b) a kamarai kerületben a kereskedelmi és iparstatisztikához tartozó adatokat gyűjteni és minden év végével a miniszternek átszolgáltatni; c) a kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési és iparviszonyainak állásáról, az e részbeni tapasztalások-, panaszok- és kívánalmakról, a miniszterhez minden év végével rendes évi jelentést tenni; d) a karamánál letett árúbélyegek, mustrák és mintákról pontos lajstromot vinni; e) azon egyéneket, kik alkuszoknak jelentkeznek, szakértőleg megvizsgálni s ha alkalmasnak találják, az alkuszok sorába felvenni; /Ja helybeli kereskedelmi szokásjogok és előmutatott árúpéldányok felett bizonyítványokat kiszolgáltatni; g) a miniszter által véleményezés végett időnkint összehívott egyetemes kamarai gyűlésekbe vagy bizi I hágókba tagokat küldeni. 4. §. Az ipar- és kereskedelmi kamarák száma, székhelyei, kerületei és alkerületei az ipar- és kereskedelmi érdekek koronkinti fejlődése szerint a minisztérium által határoztatnak meg időről-időre. 1934: XX. tc. 1. §. Az 1868: VI. törvénycikk 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A kereskedelmi és iparkamarák két osztályra: ipari és kereskedelmi osztályra tagozódnak. A kamarák tagjai rendes tagok és levelezőtagok. A budapesti kamara százhúsz, a vidéki kamarák mindegyike nyolcvan rendes tagból áll. A rendes tagok félét azok közül kell választani, akiknek a kamara székhelyén van a telepük, másik felét pedig azok közül, akiknek a kamarai kerületben, de a kamara székhelyén kívül van a telepük. A kamara rendes tagjait