Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

334 Közjóléti szövetkezet megalakulása. ötszáz pengő névértékű alapítói üzletrésszel járul. A rendes tagok legalább egy — az alapszabályokban meghatározott névértékű —• üzletrészt kötelesek jegyezni. 4. §. Megyei városban a szövetkezet megalakításához az Országos Szociális Felügyelőség előzetes hozzájárulása szükséges. A szövetkezet alakuló közgyűlését a törvényhatóság első tisztviselője, megyei városban pedig az alispán egyidejű értesítése mellett a polgármester hívja össze. 5. §. A szövetkezet elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg a megyei város polgármestere, aki egyben az igazgatóság elnöke is. Az elnök készíti el a szövetkezet üzlettervét, irányítja és ellenőrzi a szövetkezet működését. 6. §. A szövetkezetek az Országos Szociális Felügyelőség által jóváhagyott üzletterv szerint működnek. Az Országos Szociális Felügyelőség a szövetkezet igazgatóságába az alapszabályokban meghatározott létszámon felül egy-egy igazgatósági tagot küldhet. A szövetkezetek igazgatósága és felügyelőbizottsaga felelős az Országos Szociális Felügyelőség által jóváhagyott üzletterv megtartásáért. A szövetkezet mérlegében követelést behajthatatlanság címén akár egészen, akár részben csak az Országos Szociális Felügyelőség engedélyével szabad leírni. 7. §. A közjóléti szövetkezetek nem tartoznak az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe és nem terjed ki rájuk az Országos Központi Hitelszövetkezetnek az 1920: XXX. tc. 21. §-ában megszabott ellenőrzési és felügyeleti joga. Nem nyernek alkalmazást a közjóléti szövetkezetekre a magyar szövetkezeti jogszabályok hatályának a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre kiterjesztése tárgyában kibocsátott 2150/