Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)
324 I. 0. K. Sz. közgyűlése. tének és tagintézeteinek saját tagjai ellen fennálló követeléseiket illetően ily előnyös kielégítést a tagok elleni végrehajtás, csőd. vagy csődönkívüli kényszeregyesség esetében szintén biztosít, e törvény azonban nem tesz említést arról, hogy a kielégítési jog az adósnak csupán ingó, vagy egyúttal ingatlan vagyonára is vonatkozik-e. Bár abból, hogy e törvény ingó ésingatlan vagyon közt különbséget nem téve, biztosít az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és tagintézetei részére a tagok elleni követeléseik tekintetében előnyös kielégítést, a rendes törvénymagyarázat szerint arra kellene következtetni, hogy az előnyös kielégítés iránti jog egyaránt kiterjed a tagoknak úgy ingó, mint ingatlan vagyonára, mégis arra való figyelemmel, hogy azok a jogszabályok, amelyek az ingatlanból való kielégítési elsőbbséget állapítanak meg, valamennyien kifejezetten rendelkeznek az ingatlanokra gyakorolható előnyös kielégítési jogról, figyelemmel továbbá arra is, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és tagintézetei részére nyújtott kedvezménynél nagyobb kedvezmény nyújtása a törvényhozásnak az 1924: XVIII. tc. törvényjavaslata indokolásából nem lehetett a célja, a kir. Kúria azt a jogi álláspontot foglalja el, hogy az 1924: XVIII. tc. 21. §-ában biztosított előnyös kielégítés a tagoknak csupán összes ingó vagyonára áll fenn. E jogi álláspont helyességét illetően a kir. Kúria utal még arra is, hogy az ellenkező álláspont az iparosok részére más hitelezők által nyújtandó kölcsönök folyósítását a legnagyobb mérvben veszélyessé tenné, mert e hitelezőket jogaik biztosítása céljából az elé a rendkívüli s így az ők. mint a kölcsön mielőbbi sima folyósításának lehetőségét tekintve, az adósok érdekeit is felette hátrányosan befolyásoló, sőt a jelzáloghitelnyújtást majdnem lehetetlenné tevő feladat elé állítaná, hogy az ország öszszes Iposz. kötelékébe tartozó hitelszövetkezeteinek a tagnévsorát kénytelenek volnának betekinteni, nehogy az egyébként telekkönyvik^- biztosítottként jelentkező jelzálogos kölcsön kielégítési alapja az Iposz. és tagintézetei által az in°;atlanra gyakorolható előnyös kielégítési jog útján "elvonassék. E jogi álláspont helyességét a kir. Kúria igazolva látja ezenfelül azzal is, hogy fel sem tételezhető az. hogy akkor, amidőn törvényes rendelkezéseink, nevezetesen a 24.000/1929. I. M. sz. rendelet 15. §-a, a 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 83. §-a a közadók módjára behajtandó s az Iposz. és tagintézetei követelését megelőző elsőbbséggel bíró tartozásoknak csak annyiban adnak előnyös kielégítést, amennyiben azok az ingatlanokot közvetlenül terhelik. — sőt ezt az előnyös kielégítési jogot az 1923: VII. tc. 74. §-a s a 600/1927. számú P. M. hivatalos összeállítás 83. §-a időbelileg is úgy korlátozza. hop:y a törvényes elsőbbség: csupán a jogerőre emelkedett legutolsó árverés napjától visszafelé számított utolsó három évre kivetett és esedékessé vált köztartozásokra gyakorolható, — az