Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1924: XVIII. tc. 15—19. §§. 321 Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közgyűlésén minden szövetkezeti tagot tíz üzletrészig üzletrészenkint egy-egy, tíz üzletrészen felül pedig tíz üzletrészenkint egy-egy szavazat illet meg. 18. §. Olyan ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezet (szakipari szövetkezet), amely a jelen törvény által biztosított kedvezményekben részesülni kíván, csakis az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, ha az alakuló szövetkezet közgyűlése útján kijelenti, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belép és a belépő nyilatkozatot a Központ igazgatósága elfogadja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete az ilyen közreműködést meg nem tagadhatja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének az előbbi bekezdésben említett közreműködése annak ellenőrzésére is kiterjed, hogy a megalakuláskor a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. tc.) és a jelen törvény rendelkezései megtartassanak. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának azon határozata ellen, amely az alakulni kívánó szövetkezetnek a tagok sorába felvételét megtagadja, a kereskedelemügyi miniszterhez felszólalásnak van helye. 19. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belépő szövetkezet alakuló közgyűlését az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kiküldöttje vezeti. A közgyűlés határozatképességéhez legalább hét aláíró jelenléte szükséges. Minden tagnak egy szavazata van. Érvényes határozathoz a jelenlevő tagok általános szótöbbsége szükséges. Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a cégbejegyzési kérvényt a kiküldött is aláírja. A cégbejegyzési kérvényben, a cégjegyzékben és a bejegyzés közzétételében világosan fel kell tüntetni. Dr. Nizsalorszky: Hiteljog. II. 21