Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

68.400/1914. I. M. 18—24. §§. selője előterjeszti indítványát s a védő és utána a panaszlott a védelmet. Egyebekben a másodbíróság előtti eljárásra s a határozathozatalra a 10., a 12. és 13. §. szabályait kell megfelelően alkalmazni. 21. §. Az ítélőtáblának a fellebbezési eljárásban hozott végzése ellen jogorvoslatnak nincs helye. ítélete ellen csak a panaszlott adhat be semmiségi panaszt, ha a törvény megsértésével ítélték el. A semmiségi panaszt ügyvéd által a másodbírósági ítélet közlésétől számított nyolc nap alatt a törvényszéknél kell beadni, mely azt elintézés végett a Kúriához terjeszti fel. A bírói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnok, a kir. közjegyző, a nyilvános jogtanár, az, akinek bírói hivatalra vagy ügyvédségre minősítő oklevele van és a jogtudor saját ügyében vagy atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja ügyében, továbbá mint nejének meghatalmazottja, ügyvédi képviseletre nem szorul. A 15. §. utolsó bekezdését s a. 16. §-t megfelelően alkalmazni kell. 22. §. A Kúria, ha a semmiségi panaszt hivatalból viszszautasúandónak nem találja, annak nyilvános ülésen való megvizsgálására határnapot tűz ki s arra a koronaügyészt és a panaszlott védőjét megidézi. Az ügy előadására nézve a Kúrián is a 20. §. szabályait kell alkalmazni, bizonyítási eljárásnak azonban nincs helye. A másodbíróság által megállapított tényállást csak annyiban lehet megtámadni, amennyiben a másodbíróság jogszabály megsértésével állapított vagy nem állapított meg valamely tényt. Az előadás befejezése után előbb a koronaügyész vagy helyettese, azután a védő, vagy ha a panaszlott ügyvédi képviseletre nem szorul (21. §.), ő maga szólalhat fel; további szóváltásnak nincs helye. A Kúria, ha a semmiségi panasznak helyt ád, rendszerint azonnal az ügy érdemében is határoz s ebben az esetben a tényállást az előtte fekvő adatok alapján önmaga szabad meggyőződése szerint állapítja meg. Ha azonban az ügyet nem tartja érdemileg megbír álhatónak, a másodbíróság oi új eljárásra és iij érdemi határozat hozatalára utasítja. 23. §. Az ítélőtáblának s a Kúriának határozatait az elsőbíróság kézbesítés útján közli a felekkel. III. Igazolás. Üjrafelvétel. 24. §. A panaszlott, aki hibáján kívül akadályozva volt abban, hogy az elsőbírósági tárgyaláson megjelenjen, vagy fel-