Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)
282 Közgyűlés. tulajdonjogát. — Az adott esetben tehát szóbanforgó ingóságok feletti tulajdonjog az eladó H. Művek végrehajtatót illette meg. Miután pedig az eladó végrehajtató azzal a tényével, hogy a kérdéses ingóságokat követelése fejében lefoglaltatta, sőt elárvereztette, az állandó bírói gyakorlatra tekintettel fenntartott tulajdonjogáról még nem mondott le, ezen ingóságok árverési vételárából a Szövetkezet fennálló követelése erejéig elsőbbséges kielégítésre igényt nem tarthat, mert az 1898. évi XXIII. tc. 23. §-a alapján csak adósának tulajdonát képező ingó vagyonából nyerhet elsőbbségi kielégítést, miért is a felosztásra került, árverési vételárból a szóbanforgó ingóságokra eső vételár, illetve az árverési költségek, jkv. bélyeg, határozati illeték aránylagos részének levonása után fennmaradt része, a másodbírósági végzés részbeni megváltoztatásával a H. Müvek végrehajtató követelésének törlesztésére volt sorozandó. (C. 2675/1935. — Gr. XXIX. 1227.) Az 1898. évi XXIII. tc. 23. §-ának az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek részére kielégítési elsőbbségi jogot biztosító rendelkezése, nem értelmezhető akként, hogy e törvényhely a szövetkezeteknek a kir. kincstár részére végrehajtási foglalással biztosított közadótartozásokkal szemben is elsőbbségi jogot ad, mert e törvényhelyen említett hitelezők alatt, kiknek a követelését a szövetke zetefc követelése megelőzi, csak a magánjogi hitelezők érthetők. (C. 1314/1933. — Gr. XXVII. 1136.) Az 0. K. H.-nak az 1898: XXIII. tc. 23. §-ában biztosított joga oly anyagi tartalmú, hogy ennek alapján az 1410/ 1926. M. E. számú, a csődönkívüli kényszeregyességet tárgyazó rendelet 55. §. második pontja értelmében az 0. K. H. is előnyösen kielégítendő hitelezőnek jelentkezik. Ebből folyik, hogy a tagja ellen elrendelt csődönkívüli kényszeregyesség az 0. K. H. követelésének végrehajtás útján való érvényesítése csak annyiban van befolyással, hogy a 6340/1927. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében a kényszeregyességi adós vagyonához tartozó dolgokra es jogokra a kényszeregyességi eljárás folyama alatt végrehajtást stb. elrendelni és foganatosítani nem Tehet. (C. 4435/1931. — Gr. XXV. 1089.) 24. §. A szövetkezeti tagok névjegyzékét a. szövetkezet helyiségében bárki megtekintheti. A szövetkezet köteles tagjai tartozásának összegét bárkivel közölni, aki érdekeltségét a szövetkezet igazgatósága előtt igazolta.* * A 2. bekezdés új szövegét az 1920: XXX. tc. 14. §-a állapította meg.