Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

274 Gazdasági és ipari hitelszövetkezet. 4. A közgyűlés határozatát a kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében, minden egyes szövetkezeti tag- azon az alapon is megtámadhatja, hogy a kiküldött választásná! nem tartották meg a jelen rendelet 3. §-ának rendelkezéseit. b) Szövetkezeti kötelékek. 1898: XXIII. törvénycikk a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről. (Szentesítést nyert 1898. július 11-én. Kihirdettetett az „Országos Törvénytár 1898. július 16-án megjelent 9. számában.) ELSŐ CÍM. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetek. 1. §. A kereskedelmi törvénynek (1875: XXXVII. te. a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései (I. rész XI. cím, 223—257. §§.) a jelen törvény értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre a következő szakaszokban megállapított eltérésekkel alkalmazandók. ELSŐ FEJEZET. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetek alakítása. 2. §. Helyébe lépett az 1920: XXX. tc. 2. §-a: Gazdasági és ipari hitelszövetkezet a jelen törvény életbelépése után csakis az Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, hogy az alakuló szövetkezet kijelenti, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetbe rendes tagként belép, és ha a belépő nyilatkozatot az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága elfogadja. Ennek az előfeltételnek az igazolása nélkül a bíróság az alakuló szövetkezetet a cégjegyzékbe be nem jegyezheti. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek az előbbi bekezdésben említett közreműködése annak ellenőrzésére terjed ki. hogy a megalakuláskor az 1898.