Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V- te. 103. §. 287 ségü társaságot a cégbíróság csak akkor jegyezheti be, ha az I. fejezetben foglalt rendelkezéseken felül a 103. §-ban megha­tározott feltételeket is teljesítették. A törvény 1. fejezete az 1-től a 19. §-ig terjed, tehát a 18. §-t is magában foglalja. Az eisőbíróságnak az az indokolása tehát, hogy ebben az esetben a 18. §. rendelkezései nem irányadók, tévedés. A fent kifejtettek értelmében azonban a társasági szerződés megfelel a törvény 103. §. utolsó bekezdése értelmében az ilyen átalakulás eseté­ben is alkalmazandó 18. §. 1. bekezdés 2. pontja követelmé­nyének és így a cégbiztos felfolyamodása ezért nem alapos. (V. ö. K. Pk. 2454/1933. számú határozatával.) (Bp. T. 8022/ 1933 .— H. 790.) Az 1930. évi V. tc.-nek a részvénytársaságból alakult korlátolt felelősségű társaság jogviszonyait szabályozó 103. §. 1. pontjának utolsó mondata szerint a törvény 17. §-ának a törzstőke és a törzsbetét összegére vonatkozó rendelkezései ilyen esetben is alkalmazást nyernek. Az átalakulással kapcso­latban megállapított tisztavagyon nagysága folytán a 16. P névértékű részvények értéke 7 P-re csökkent és így a részvé­nyeik száma alapján M. J. törzsbetéte 8050 P, a dr. P. T. törzs­betéte pedig 9450 pengőt tett ki. Minthogy a törzsbetétek ily megosztása a 17. §. 2. bekezdésének tiltó rendelkezését, — amely szerint a törzsbetétnek százzal maradék nélkül osztható pengőösszegre kell szólnia — sérti, a kir. ítélőtábla a felfolya­modásnak helyt adott és az ügyvezetőket a rendelkező rész értelmében felhívta a társasági szerződés módosítására. Való ugyan, hogy a fent megjelölt törvény végrehajtásáról intézkedő 45.000/1931. I. M. számú rendelet 30. §-a szerint, ha a részvé­nyesnek az őt megillető vagyonrésze nem tenne ki 1000 pen­gőt, a részvényes hányadrészes tag lesz, de ebből a meghatá­rozott esetre megállapított kivételből nem lehet a törvény­hozónak azt a szándékát megállapítani, hogy amennyiben vala­mely tagnak törzsbetéte, részvényei száma és az arra eső va­gyonrész alapján az 1000 pengőt meghaladja, ebben az eset­ben a törzsbetétnek nem kellene százzal maradék nélkül oszt­hatónak lenni. (Bp. I. 14.858/1934. — H. 794.) Ha a társasági szerződés feltünteti, hogy a korlátolt fele­lősségű társasági tagokká vált egyes részvényesek törzsbetét­jéből külön-külön mennyi a számszerűleg megjelölt részvé­nyeikkel behozott részvénytársasági vagyonrész és mennyi a kikerekítési készpénzfizetés, ezzel a társasági szerződés meg­felel az 1930: V. tc. 18. §. első bekezdés második pontjában felvett, (a 103. §. utolsó bekezdése értelmében a részvénytár­saságnak korlátolt felelősségű társasággá átalakulásánál is megtartandó) annak a rendelkezésnek, hogy magában foglalja a tag nempénzbeli betétének tárgyát és annak azt az érték­összegét, amelvben a korlátolt felelősségű társaság azt törzs­betétül elfogadta. (C. 2454/1933. — Gr. XXVII. 840.)

Next

/
Thumbnails
Contents