Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. te. Sl—83. §§. 227 látását, ha a társaság céljának elérése lehetetlenné válik, vagy ha a társaság viszonyaiban rejlő más fon­tos ok van a feloszlatásra. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a társaság azzal, hogy törvényellenes határozato­kat hoz vagy elnézi az ügyvezetők törvényellenes cse­lekményeit, a közérdeket veszélyezteti. Ha oly tag, aki a társaságra nézve lényeges jelen­tőséggel bíró külön szolgáltatásra kötelezte magát, ebbeli kötelezettségének teljesítését megtagadja vagy kötelezettségét a társaságnak tetemes kárával egyéb­ként vétkesen megsérti vagy ha az ilyen szolgáltatás lehetetlenné válik: a többi tagok bármelyike a törzs­betét nagyságára tekintet nélkül a társaság feloszla­tását kérheti. Nincs helye ennek, ha a többi tag a kere­settel fellépni kívánó tag üzletrészét teljes értékben átvállalni hajlandó. A bíróság mellőzheti a feloszlatás kimondását, ha a többi tag kérelme alapján a vétkes tag üzletrészének a 36. §. szerinti bevonását rendeli el. A keresetet a társaság ellen kell indítani. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a társaságnak székhelye van. A korlátolt felelősségű társaságról szóló 1930: V. tc. 83. §-ának harmadik bekezdése módot ad arra, hogy a társaságra lényeges jelentőségű mellékszolgáltatás teljesítésének a meg­tagadása, az ebbeli kötelezettség vétkes megsértése vagy a szolgáltatás lehetetlenné válása esetén a többi tagok bárme­lyike a társaság feloszlatását kérhesse. A törvény 83. §. 4.-ik bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a keresetet a társaság­ellen kell indítani, a felfolyamodási bíróság helyesen értel­mezte akként, hogy az a társaság feloszlatására irányadó ke­resetre vonatkozik. — A törvény 83. §-ának harmadik bekez­dése lehetővé teszi azt, hogy a bíróság mellőzhesse a társaság feloszlatását és a vétkes tag üzletrészének a 36. §. szerinti be­vonását rendelje el. A törvénynek a 36. §-ra utaló rendelke­zését azonban a felfolyamodási bíróság tévesen értelmezte ak­ként, hogy azt a kereshetőségi jog tekintetében is irányadó­nak tekintette. Az említett rendelkezés ugyanis — helyes ér­telme szerint — csupán azt juttatja kifejezésre, hogy az üzlet­rész bevonásának ebben az esetben is — mint a 36. §. eseté­ben is — csak bírói ítélettel és az érték megtérítése mellett lehet helye. Azt. a kérdést ellenben, hogy ezt a jogot kere-

Next

/
Thumbnails
Contents