Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. te. Sl—83. §§. 227 látását, ha a társaság céljának elérése lehetetlenné válik, vagy ha a társaság viszonyaiban rejlő más fontos ok van a feloszlatásra. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a társaság azzal, hogy törvényellenes határozatokat hoz vagy elnézi az ügyvezetők törvényellenes cselekményeit, a közérdeket veszélyezteti. Ha oly tag, aki a társaságra nézve lényeges jelentőséggel bíró külön szolgáltatásra kötelezte magát, ebbeli kötelezettségének teljesítését megtagadja vagy kötelezettségét a társaságnak tetemes kárával egyébként vétkesen megsérti vagy ha az ilyen szolgáltatás lehetetlenné válik: a többi tagok bármelyike a törzsbetét nagyságára tekintet nélkül a társaság feloszlatását kérheti. Nincs helye ennek, ha a többi tag a keresettel fellépni kívánó tag üzletrészét teljes értékben átvállalni hajlandó. A bíróság mellőzheti a feloszlatás kimondását, ha a többi tag kérelme alapján a vétkes tag üzletrészének a 36. §. szerinti bevonását rendeli el. A keresetet a társaság ellen kell indítani. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a társaságnak székhelye van. A korlátolt felelősségű társaságról szóló 1930: V. tc. 83. §-ának harmadik bekezdése módot ad arra, hogy a társaságra lényeges jelentőségű mellékszolgáltatás teljesítésének a megtagadása, az ebbeli kötelezettség vétkes megsértése vagy a szolgáltatás lehetetlenné válása esetén a többi tagok bármelyike a társaság feloszlatását kérhesse. A törvény 83. §. 4.-ik bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a keresetet a társaságellen kell indítani, a felfolyamodási bíróság helyesen értelmezte akként, hogy az a társaság feloszlatására irányadó keresetre vonatkozik. — A törvény 83. §-ának harmadik bekezdése lehetővé teszi azt, hogy a bíróság mellőzhesse a társaság feloszlatását és a vétkes tag üzletrészének a 36. §. szerinti bevonását rendelje el. A törvénynek a 36. §-ra utaló rendelkezését azonban a felfolyamodási bíróság tévesen értelmezte akként, hogy azt a kereshetőségi jog tekintetében is irányadónak tekintette. Az említett rendelkezés ugyanis — helyes értelme szerint — csupán azt juttatja kifejezésre, hogy az üzletrész bevonásának ebben az esetben is — mint a 36. §. esetében is — csak bírói ítélettel és az érték megtérítése mellett lehet helye. Azt. a kérdést ellenben, hogy ezt a jogot kere-