Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

214 Kft. mérlege. zötti különbözetet mint nem realizált nyereséget árfolyamkülönbözeti tartalék címén a terhek közé kell beállítani. Tőzsdei árfolyammal nem bíró értékpapírt legfeljebb a beszerzés árában lehet a mérlegbe beállítani, figyelembevéve azonban esetleges értékcsökkenését. 2. Minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzésének vagy előállításának árában, — ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben — lehet a mérlegbe felvenni. 3. Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyontárgyakat, (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási eszközöket, szerszámokat és berendezési tárgyakat, jogokat, engedélyeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védőjegyet, stb.), amelyek nem továbbadásra, hanem a társaság üzemében állandó használatra vannak szánva legfeljebb az elhasználásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe felvenni. Az értékcsökkenés levonása elmaradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő összeget leírásként vagy értékcsökkenésként a mérleg teheroldalán felveszik. 4. Az alapítás és első szervezés költségeit vesztcségként le kell írni. 5. A törzstőke, továbbá az elrendelt pótbefizetések, a tartaléktőke (tartalékalap) és minden más esetleges alap (törlesztő-, újítóalap, szociális tartalékok, árfolyamkülönbözeti tartalék stb.) összegét a mérleg teheroldalára kell beállítani, 6. Azokat a veszteségeket, amelyek később teljesítendő szállítási vagy átvételi kötelezettségek avagy hasonló nemű függő ügyletek folyományaként előreláthatólag fel fognak merülni, a mérlegben fel kell tüntetni. A kezesség (jótállás, szavatosság, váltóforgatás, stb.) címén vállalt kötelezettségeket és a társaság bármely vagyonát terhelő zálogjogokat — az utóbbiakat a zálogtárgy és zálogjoggal biztosított követelés összegének a megjelölésével — a mérlegben vagy külön mel-