Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

206 Taggyűlés összehívása, napirendje. A keresetnek helyt adó ítélet folytán a határozat valamennyi tagra nézve hatálytalanná válik. Alaptalan megtámadás esetében a megtámadó, ha vétkesség terheli, a társaságnak a megtámadással okozott kárért felelős. 41. §. Azok a tagok, akik szavazatuk többségével oly határozatot hoztak, amelyről tudták, hogy a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, egyetemlegesen felelnek a károsultnak az ebből eredő kárért. Ez a kártérítési követelés a határozat bevezetésének napjától öt év alatt elévül. 42. §. A tagok határozataikat rendszerint taggyűlésen hozzák. Taggyűlésre nincs szükség, ha esetrőlesetre valamennyi tag írásban megegyezik a határozatban vagy abban, hogy írásban szavazzanak. Az ily határozat egy tekintet alá esik a taggyűlésen hozott határozattal, feltéve, hogy a határozatok könyvébe szabályszerűen bevezették. 43. §. A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze. Ez a jog az ügyvezetőket akkor is megilleti, ha a törvény vagy társasági szerződés szerint az összehívásra más is jogosult. A törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken felül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében szükségesnek mutatkozik. Haladéktalanul össze kell hívni, ha az évi mérlegből vagy. évközben felállított mérlegből kitűnik, hogy a törzstőke fele elveszett. Ebben az esetben az ügyvezetők kötelesek a hozott határozatot a cégbíróságnak haladéktalanul bemutatni. A 2. bekezdés rendelkezéseitől a társasági szerződés nem térhet el: 50. §. Büntető szankció: 112. §. 4. p. L. 114. §. 44. §. A törzstőkének legalább egytizedrészét képviselő tagok az ok és a cél megjelölésével írásban bármikor kérhetik a taggyűlés összehívását. Hasonló módon kérhetik azt is, hogy bizonyos tárgy a taggyűlés napirendjére kitűzessék. Ha a taggyűlés összehívására, hivatott közeg e ké-