Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. te 31—32. §§. 197 adhat akkor is, ha az évi mérleg nyereséget nem tüntet fel. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereséget a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. Az évi mérleget megállapító taggyűlés azonban egyszerű szótöbbséggel elrendelheti, hogy a tiszta nyereség tíz százalékát tartalékalap képzésére vagy növelésére fordítsák. Elrendelheti továbbá a szavazatoknak legalább háromnegyed többségével a tíz százaléknál nagyobb vagy akár az egész évi tiszta nyereség tartalékba helyezését vagy új számlára átvitelét, ha a társaság nyilvánvaló érdeke megkívánja. Ha az évi mérleg felállításának forduló napja, vagyis az üzleti év utolsó napja és megállapításának napja (56. §. első bekezdése) közötti időben a társaságot a törzstőke egytizedrészét meghaladó veszteség éri, a mérleg szerint mutatkozó nyereséget, amennyiben a veszteség fedezésére szükséges, új számlára kell átvinni. 32. §. A törzsbetét, valamint a pótbefizetések után határozott összegű kamatot a tagoknak biztosítani nem lehet. A társaság azonban arra az időre, amelyre a vállalat előkészítésének a teljes működés megkezdéséig szüksége van. a tagoknak a törzsbetét után a következő feltételek mellett kamatot biztosíthat: 1. a kamatot a társasági szerződés állapítja meg, pontosan megjelölve a kamatfizetés időtartamát, amely legfeljebb az üzem megnyitásának időpontjáig terjedhet. 2. a kamatláb évi 5°/o-nál magasabb nem lehet. 3. a kamat címén kifizetett összeg — bármily hosszú ideig tartson is a vállalat előkészítése — semmi esetben sem haladhatja meg a mindenkori törzstőke összegének 15%-át.