Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. te. 1., 2. §§. 177 A tagsági jogokról értékpapírt kiállítani nem lehet. A kiállított értékpapír semmis és kiállítói a kiállításból eredhető kárért egyetemlegesen felelnek. L. K. T. 61. §. Törzsbetét; 17. §. Utolsó bekezdés büntető szankciója: 112. §. 1. p. Az 1930: V. tc. 1. §. 2. bek. első mondata értelmében a kft. bárminő gazdasági célra alakulhat, ami nem egyértelmű azzal az általános célzattal, hogy a társaság vagyoni gyarapodását, az üzletbe fektetett vagyon gyümölcsöztetését és haszon elérését szolgálja, hanem azt jelenti, hogy a társaság célkitűzése csupán gazdasági foglalkozást jelentő körben mozogjon. A sportmérkőzések rendezése nem minősíthető ily gazdasági tevékenységnek. (Bp. T. 11.865/1934. — H. 760.) Ami azt a kérdést illeti, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak a részvénytársaság tagja lehet-e, a kir törvényszék igenlően döntötte el. Ugyanis az állandóan követett bírói gyakorlat szerint megengedhető az, hogy úgy a közkereseti társaság, mint a betéti társaság tagja részvénytársaság is lehet. — Tekintettel arra, hogy az 1930: V. tc. kifejezett tiltó rendelkezést nem tartalmaz a tekintetben, hogy a részvénytársaság mint jogi személy tagja lehet-e a korlátolt felelősségű társaságnak, a kir. törvényszék a cégbiztos idevonatkozó aggályait nem osztotta, (Cg. 33.520/6. — Bp. T. 6475/1932.) A részvénytársaság akár közgyűlési határozat folytán, akár az igazgatóság döntése alapján bármilyen kereskedelmi vállalatban résztvehet még abban az esetben is, ha ily irányú A^állalkozása a vállalat tárgyában tüzetesen megállapítva nincs is. A tvszék nem lát jogi akadályt arra, hogy rt. kft, megalapításában részt vehessen, illetve annak tagja lehessen abban az esetben, ha a rt. üzletkörében a kft. célja és üzletköre előre megállapítva nincsen. (Bp. Tszék. Cg. 37.232/1935. — H. 761.) A trieszti kft. arra a célra is alakult, hogy bankszolgáltatásokat is teljesítsen harmadik számlájára, valamint az idegenforgalommal kapcsolatos biztosításokra is. Minthogy pedig a Magyarországon való bejegyezhetőségnél az a kérdés, hogy a társaság milyen célra alakult, a trieszti társaságnak M.-on meg nem engedett célja miatt nem válhatik a budapesti telep bejegyezhetővé azzal a kijelentéssel, hogy a kft. M.-on meg nem engedett céljával nem kíván foglalkozni. (K. 5386/1934. — H. 759.) 2. §. A társasági szerződés érvényességéhez közokirat vagy valamennyi tag aláírásával ellátott s bejegyzett ügyvéd részéről ellenjegyzett magánokirat szükséges. Az ily szerződés megkötésére szóló meghatalmazáshoz és a meghatalmazás nélkül más nevéDr. Nizsalovszkv: Hileliog. I). ÍJ