Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)
6 Kereskedelmi eijaras. jegyzőkönyvbe kell venni. A Pp. 135. §-ának 2. bekezdését megfelelően kell alkalmazni. A beadvány alaki kellékeire és szóbeli kérelem előterjesztésekor a, személyazonosság igazolására fennálló egyéb szabályok érintetlenül maradnak. A bíróság a beadványnak vagy mellékletének, valamint a kérelemnek hiányára a felet lehetőleg szóval figyelmeztesse; a hiányok pótlására a felet vagy meghatalmazottját (11. §.) maga elé idézheti és a hiányos beadványt a kellően igazolt félnek vagy meghatalmazottjának (11. §.) elismervény ellenében vissza is adhatja. Ha a megidézés nehézségbe ütközik vagy költséggel jár, a bíróság a hiányok pótlására írásban hívja fel a folyamodót. Ebben az esetben a pótlás iránt a végzésben tüzetes utasítást kell adni. 13. §. A bíróság hivatalból köteles a tényállást tisztázni. A tényállás felderítése végett hivatalból is tudakozódhatok, feleket személyesen is, továbbá harmadik személyeket meghallgathat, a felek ajánlotta bizonyítást, ha eredményt előreláthatólag nem igér, mellőzheti, viszont bizonyításfelvételt hirataiból is foganatosíthat. A bíróság a feleket vagy harmadik személyeket okirat felmutatására kötelezheti. Ha a bíróság a tényállást szakértő véleményének meghallgatása nélkül tisztázhatónak nem látja, — a tisztába hozandó kérdések tüzetes megjelölésével — szakértőt is meghallgathat. Ha a meghallgatandó fél vagy személy meg nem jelenik, nem nyilatkozik vagy az okiratot nem mutatja fel, a bíró ellenében a tanúságtétel megtagadására a polgári perrendtartásban megszabott következményeket alkalmazza; azok a körülmények azonban, amelyek alapján a tanúságtételt vagy az okirat felmutatását a polgári perrendtartás szerint meg lehet tagadni, a meghallgatás alkalmával is mentesítenek e kötelesség alól. 14. §. Ha a kérelem felől a feleket meg kell hallgatni, vagy ha, a bíróság a felek meghallgatását különben szükségesnek tartja, a feleket az eljáró bíró írásban vagy jegyzőkönyvileg hallgatja meg, ha pedig szóbeli tárgyalás szükséges, a polgári perrendtartásnak a járásbírósági érdemleges tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. Az a körülmény, hogy a fél meghallgatására nem jelent meg vagy nem nyilatkozott, továbbá, hogy a szóbeli tárgyaláson nem jelent meg, a tényállás tisztázását (13. §.) és az ügy elintézését nem akadályozza. 15. §. A bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy egyességi eskünek vagy a felektől megállapított eskünek nincs helye. 16. §. d bíróság végzéssel határoz.