Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

7020/1941. M. E. sz. r. 1—3. §§. 119 désben említett intézkedéseket hivatalból a juttatás kifizeté­sétől — határozatlan időtartamra szóló időszakos szolgáltatá­sok esetében az első szolgáltatás kifizetésétől — számított három év alatt teheti meg. A jelen rendelet hatálybalépése előtt kifizetett — akár időszakos, akár nem időszakos — jut­tatások tekintetében azonban az intézkedéseket a jelen rende­let hatálybalépésétől számított három év alatt meg lehet tenni akkor is, ha a szolgáltatásnak, illetőleg első részletének kifi­zetésétől számítva három év eltelt. Az előző bekezdésekben említett intézkedések alapjául szolgáló adatok megszerzése tekintetében a 11.61011939. M. E. számú rendelet 5. §-ának negyedik bekezdésében foglalt ren­delkezések megfelelően irányadók. Az 1500/1941. M. E. számú rendelet 11. §-ában meghatá­rozott panasznak a jelen §. alapján hozott határozatok ellen si helye van. 2. §. Amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő a vállalat tulajdonosa, a részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, nyugdíjpénztár, egyesület vagy más jogi személy vagyonának kezelésével, illetőleg üzletének vezeté­sével vagy az ügyeinek intézésével megbízott az a személy, aki vagy akinek utasítására vagy intézkedése következtében, vagy köteles gondosságának elmulasztása folytán a jelen ren­delet rendelkezéseinek megszegésével vagy kijátszásával a je­len rendelei hatálybalépése után juttatást fizettek ki. A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére megállapí­tott elzárásbüntetés tartamára az 1931: XXVI. tc. 3. §-a har­madik bekezdésének, a kihágás elévülésére az említett §. ne­gyedik bekezdéséneik rendelkezése irányadó. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működése területén a m. kir. rendőrség, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik, Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekez­désének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszter­nek a pénzügyminisztert kell tekinteni. 3. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek megszegésével a jelen rendelet hatálybalépése után kifizetett összegért az elbocsátott alkalmazottal egyetemlegesen felel az a személy, akit az összeg kirfizetése miatt a 2. §. érielmében megbün­tettek, úgyszintén a részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek a kifizetés idejében alkalmazásban volt vezérigazgatója vagy az ügyvezetést végző más igazgatója, korlátolt felelősségű tár­saságnak a kifizetés idejében alkalmazásban volt ügyvezetői, egyesületnek vagy más jogi személynek a kifizetés idejében

Next

/
Thumbnails
Contents