Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

Szolgálati jogviszony megszűnése esetére járó illetmények. járandóságának értéke az 1939. évi augusztus hú 26. napja óta emelkedett. Nem kaphat azonban a gazdatiszt kevesebb fizetési pótlékot, mint amennyi neki a 362011941. M. E. számú rendelet alapján járt, ha pedig a gazdatiszt a jelen rendelet hatálybalépése után lépett szolgálatba, mint amennyi őt az idézett rendelet alapján megilletné. 12. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a munkaadó, illetőleg az üzlet, üzem, vállalat, iroda, stb. felelős vezetője, ha a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, vagy alkalmazottat azért, mert az említett rendelkezéseken alapuló jogát érvényesíti, elbocsát vagy elbocsátással fenyeget. Ha az első bekezdés alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem, vállalat vagy, iroda stb. felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. Az első és második bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett mindenegyes alkalmazott tekintetében külön kihágás, A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939:11. tc. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939: II. tc. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az első és a második bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek felügyelete alá az illető üzlet, üzem, vállalat, iroda, stb. tartozik. 13. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1941. dec. 21. lép hatályba; hatálybalépésével a 915011940. és a 36201 1941. M. E. számú rendeletek — valamint a 440011941. és az 54.70011941. Ip. M. sz. rendeletek 3. §-ának a 915011940. és a 3620/1941. M. E. számú rendeletekkel kapcsolatos — még hatályban levő rendelkezései is hatályukat vesztik.