Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

56 öröklési váromány átruházása. A meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak között bír érvénnyel. (P. VII. 5208/1916. MD. XI. 15.) A gyermekek a szülő életében egymásközt érvényesen egyezhetnek meg a szülő halála után rájuk megnyílandó örökrészre nézve s az ilyen megegyezés külön alakszerűséghez kötve nem lévén, szóbelileg is érvényesen létesíthető. (P. I. 1739/1917. MD. XI. 215.) öröklési szerződésben foglalt lemondás folytán a lemondó fél az örökhagyónak nemcsak halálesetre szóló intézkedése, hanem élők közti ingyenes vagyonátruházása alapján sem tarthat meg semmiféle oly vagyontárgyat, amely különben az ingyenes vagyonátruházás hiányában az örökhagyónak hagyatékához tartoznék. Az a fél, akinek javára a lemondás történt, az örökhagyó halála után az örökhagyónak a lemondó féllel, vagy erre való tekintettel annak házastársával kötött minden olyan ingyenes jogügyletét, amely az ő öröklési jogát meghiúsítaná, megtámadhatja és pedig tekintet nélkül arra, hogy a lemondó fél tényleg megkapta-e azt az örökrészt, amelynek fejében lemondott. Ha a megajándékozott lemondó fél az örökhagyót tartásban részesítette, ezen az alapon az ajándékozási ügylet visszterhes természetét csak úgy vitathatja, hogy az örökhagyó tartása az ö saját vagyonának és a lemondó félre ajándék címén átruházott vagyonnak az átruházás idején volt értékét is felemésztette, ilyképpen tehát az ügylet visszterhessé vált. A lemondás folytán jogosított félnek az örökhagyó ellen elkövetelt hálátlansága az ő javára tett lemondással szemben csak abban az esetben jöhet figyelembe, ha öröklési jogi érdemetlenségnek minősül, amely miatt az öröklésből kiesnék, s egyáltalán nem örökölhetne, a kiesés folytán tehát a lemondás is tárgytalanná válva, hatályát vesztené. (P. I. 2147/1921. Mjog Tára III. 42.) Ha a testvér testvérével szemben kielégítés fejében lemond a reá hárulandó szülői örökségről: a szülő halála után testvérének azt a vagyontárgyat is kiadni köteles, amelyet ezen öröklési szerződés megkötése után a szülőtől élők közt ingyenesen kapott. Ez a kötelezettség kiterjed a lemondó testvérnek vele együtt megajándékozott házastársára is. (P. V. 5883/1922. — MD. XVI. 90.) Ugyanígy: P. I. 1739/1917. MD. XI. 215., de a tételnek oz együtt megajándékozott házastársra való kiterjesztése nélkül. E. H. 807. sz-: Az örökrészére kielégített gyermeknek az öröklési jogáról az örököstársa javára való lemondása tárgyában az örökhagyóval létesített szerződése nem gátolhatja a szülőt abban, hogy a vagyona felett szabadon rendelkezzék és vagyonából az öröklésről lemondott gyermekét is részesítse, — kivéve, ha az örökhagyó és gyermekei között szabályszerű örökösödési szerzedés létesült. — A lemondó örököst viszont