Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

41 Mt. 1774—1775. §§. Lemondás. december 23-án anyai örökségéről 150 frt fejében testvérei javára lemondott. Az alperes kielégítése és lemondása után az anyjától ingyenes vagyonjuttatást testvérei hátrányára többé el nem fogadhatott, azért az örökhagyó és az alperes között 1927. április 25-én létrejött ajándékozási szerződés, mint ingyenes ingatlanátruházás, a felperesekkel szemben hatálytalan. Az ingatlanátruházás visszterhesnek csak akkor lenne tekinthető, ha az alperes a saját vagyonából — jövedelméből fordított volna valamit az örökhagyóra, mivel azonban az örökhagyó érdekében tett kiadásai saját perbeli előadása szerint az örökhagyó bevételeiből megtérültek, az örökhagyónak készkiadással nem járó ápolása és gondozása pedig a szülő-gyermeki viszonyra tekintettel az alperes kielégítése folytán öröklésre hivatott felperesekkel szemben ellenszolgáltatásként fel nem számítható, a vagyonátruházás ingyenességének megállapítása miatt előterjesztett panasz alaptalan. Az örökhagyó és az alperes között létrejött ajándékozási szerződés nem érvénytelen, amennyiben érvénytelenségi ok fennforgását a felperesek nem vitatták és ilyent a fellebbezési bíróság meg nem állapított, miért is az alperes javára szóló telekkönyvi tulajdonjogbejegyzés érvénytelennek nem tekinthető és nem töröltethető. A szerződés mint ingyenes vagyonjuttatás, az alperesnek a testvérei javára történt lemondása folytán a felperesekkel szemben hatálytalan és azért a felperesek öröklési igényének érvényesítését nem gátolja. A kir. Kúria ezekre tekintettel az alperes tulajdonjogának törlését és az ítéleteknek a telekkönyvi hatósággal való közlését mellőzte és e helyett a felpereseket tulajdonjoguk bekebelezésének kérhetésére feljogosította. (C. I. 6135/1929., J. H. VI. 222.) Tárgyilag milyen vagyonra terjed ki a lemondás? 1775. §. A lemondás kétség esetében kiterjed arra a í vagyonra vonatkozó öröklési várományra is, amelyet az z örökhagyó a lemondás után szerzett, ellenben nem terjed l ki arra, amivel a lemondó hányada másoknak a lemondás s után beállott kiesése következtében növekszik. Ez a §. a lemondás után szerzett vagyonra vonatkozó ré- szében magfelel a már régóta követett bírói gyakorlatnak; egyéb J részében új szabályt tartalmaz, amely összhangban van a növe- dékrészt több vonatkozásban önálló örökrésznek tekintő 1909. >, §-sal; ezen szabály recipiálása iránt az újabb bírói gyakorlat t hajlandóságot mutat. E. H. 562. sz.: Ha a szülő által örökrészére kielégített örö- kös az örökösödési jogról lemond, ez a lemondás kiterjed a le- -