Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

40 Mt. 1772. §. Lemondás a törvényes öröklésről. A kielégítés folytán történt lemondás következtében a lemondó gyermek, valamint ennek örökösei azzal szemben, akinek javára a lemondás történt, a szülő után törvényes öröklési igényt akkor sem támaszthatnak, ha a lemondás alapjául szolgáló kielégítés fejében kapott érték a törvényes osztályrésznél kevesebbet tenne ki. (P. I. 2017/1925. P. J. E. I. 74. 1.) A szülő által örökrészére kielégített örökösnek a további öröklésről való lemondása kiterjed a lemondó örökösnek örököseire is s az ily lemondás érvényessége különös alakszerűséghez nincs kötve. (P. I. 3590/1926. J. H. I. 941.) Jogszabály ugyan, hogy ha az örökös annak folytán mond le, hogy öröklési igényére nézve ki lett elégítve, lemondása kiterjed az ö örököseire is; ez a szabály azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a lemondó születendő fiának, mint a végrendeletben megnevezett örökösnek a végrendeletben rendelt önálló öröklési jogáról van szó. (P. I. 6875/1926. MD. XX. 21.) Az örökrész, illetve az erről lemondás fejében gyermekének adott értéket sem a szülő, sem ennek örököse vissza nem követelheti. (1891. nov. 25. 4169.) Ha a gyermekek kielégítése úgy összeg, mint teljesítési idő tekintetében a végrendelettől teljesen eltérvén, kielégítésük és ezzel kapcsolatos lemondásuk okszerűen a végrendeletre vissza nem vezethető, a végrendelet érvénytelensége a lemondás jogérvényességét nem érintheti. (C. I. 9425/1926. MD. XXII. 66.) A felperesek egyenkint 2000 K ellenében mondottak le az anyai örökségükről, s az örökhagyó a hátralékos fejenkénti 600 K kifizetése iránt is kötelezettséget vállalt és annak kifizetésére majdani örököseit kívánta kötelezni. Ez az utóbbi rendelkezés nyilván nem halálesetre szóló rendelkezés, — mert csupán a fizetés időpontja függött az örökhagyó halálától: tehát ennek érvényességéhez a végrendeletekre megkívánt alakszerűségek nem szükségesek. Abból, hogy az örökhagyó nem rendelkezett az ingatlanok átruházása alkalmával az iránt, hogy a kérdéses 600 koronákat a vagyonátvevők fizessék meg és hogy végrendeletet sem hagyott hátra, — nem következik, hogy az alpereseket ilyen kötelezettség nem terheli és a felpereseknek csupán kötelesrész kiegészítéséhez lehetne joguk, mert az örökhagyót a felperesekkel szemben nyilván kötelezte az X. alatti szerződés és ezért a kötelezettségért hagyaték hiányában az alperesek, mint megajándékozottak felelősek. Minthogy az alperesek az örököstársaikkal szemben nem lehetnek rosszabb helyzetben az által, hogy a vagyont az örökhagyó életében és nem örökösödés jogcímén kapták meg, — helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesek felelőssége az örök-