Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)
38 Mt. 1773. §. A lemondás kihatása a lemondó ivadékaira. ban részt nem vett, de azt a lemondótól átvevő személy javára is érvényesen eszközölhető. (Szeg. t. 1895. márc. 13. 112.) Az örökségről való lemondás, ha az erre vonatkozó szerződés egyébként a törvényes következményeknek megfelel, akkor is joghatályos, ha a jogosított általánosságban, egy harmadiknak kedvezményezettként való megnevezése nélkül mond le örökösödési jogáról. (P. L 5833/1914. MD. IX. 237.) Az örökrészről történt joghatályos lemondás folytán kötelesrész sem igényelhető. (4657/1913. — az 562. E. H. indokolásából.) Az öröklésről való lemondás a kedvezményezett részére nem ajándékozás. Alaptalan ezek szerint a felperesnek az az érvelése, hogy az alperesnek vele szemben elkövetett durva hálátlansága folytán a lemondást visszavonhatja. (P. I. 2201' 1932., J. H. VI. 1159.) Hallgatólagos és konkludens tényekben nyilvánuló lemondás. Ha a hagyatéki tárgyaláson az érdekeltek között nem jött egyezség létre, de a hagyatéki bíróság a hitvestársi öröklést és özvegyi haszonélvezetet igénylő özveggyel szemben az örökösöket utasította perre, ezek azonban a pert meg nem indítván, a bíróság az özvegy igényeinek megfelelően adta át a hagyatékot: ezen igények elismerése iránt per indításának, mint szükségtelennek, nincs helye, a hagyatéki tárgyaláson nem érvényesített igényről pedig az özvegy lemondottnak tekintendő. (P. I. 5733/1909. MD. IV. 53.) Az öröklésről való lemondás alatt az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban álló személynek a törvényes öröklésről az örökhagyó halála előtti lemondását értjük. Ez csak akkor forog fenn, ha a szerződés a lemondó és az örökhagyó közt jön létre és éppen a lemondás érvényességéhez nem elég a lemondó egyoldalú kijelentése, hanem mint egyéb kétoldalú jogügylet létesítéséhez is, szükséges a másik szerződő fél, vagyis az örökhagyó elfogadási nyilatkozata. — Igaz ugyan, hogy a nyilatkozatot csupán az alperes (a lemondó fél) írta alá, ámde az örökhagyó az abba foglalt joglemondást már azáltal fogadta el, hogy az aláírt nyilatkozatot magához vette. (2946/1911. Staud 149. 1.) A kiskorú által (a nagykorúság küszöbén) az öröklésről való lemondás iránt kötött szerződés hallgatagon helybenhagyottnak tekintendő, ha a kielégített kiskorú a nagykorúság elérése után közel tíz éven át semmi joglépést nem tett. (P. I. 268/1913. MD. VIII. 32.) A lemondás kihatása a lemondó ivadékaira. 1773. §. A lemondást a szerződésben a lemondó ivadékaira ki lehet terjesztem.