Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)
82 Mt. 1770. §. Méltatlanság az öröklésre. nye következtében végakaratát nem érvényesítheti, a különben törvényes örökös az örökségben nem részesíthető. — Az érdemetlenné vált örökös úgy tekintendő, mintha az örökhagyó előtt halt volna meg. (2577/1906. MD. I. 183.) Az, ki az örökhagyó ellen gyilkosságot követett el, a meggyilkolt utáni öröklésből mint érdemtelen ki van zárva, amenynyiben pedig a törvényes örököstől ily esetben a törvény által biztosított öröklési jog is megvonható, még inkább indokoltnak mutatkozik az, hogy, ha az a személy követ el gyilkosságot az örökhagyó ellen, aki nem vérségi összeköttetés és abból folyó törvényes öröklési jog alapján, hanem csak az örökhagyó által alkotott végrendelet alapján van hivatva a hagyatékból mint örökös vagy mint hagyományos részesülni, az örökhagyó által neki szánt előnytől a törvényes örökösök fellépése folytán megfosztható legyen, továbbá mert a végrendelet részbeli hatálytalansága éppen az alperes kiskorú gyermekei mint törvényes öröklésre is hivatott örökösök javára szolgálván, az alperes által elkövetett bűntettnek természetes és jogszerű következményei által az adott esetben kizárólag csak az alperes sujtatik. (1893. máj. 17. — 9739/1892.) A vértagadás tekintetében előbb fennállott törvények (Hk. I. R. 39. c.) a hazai jogrendszerben bekövetkezett átváltozás folytán elavultak. (1887. ápr. 14. — 5940.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében az a nő, aki a férjét megölte, a férje hagyatékából járó semminemű anyagi előnyben, tehát sem végrendeleti juttatásban, sem özvegyi jogban nem részesülhet és a férje hagyatékában való birtoklása kezdettől fogva rosszhiszeműnek tekintendő. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt, amikor kimondotta, hogy a férjgyilkos alperes, mint érdemetlen, a férje után való öröklésből kiesett és a kereseti ingatlan birtokát a felperesnek, mint az ingatlan tulajdonosának és olyannak, aki az alperest a birtoklás és használat jogában közvetlenül követi, az ingatlannak összes beszedett hasznával együtt kiadni tartozik. (P. I. 8022/1926. J. H. II. 930.) E. H. 206. sz.: Érdemetlen a férje hagyatékában való öröklésre az a nő, aki a házassági kötelék tartama alatt más férfival házasságra lép. Az érdemtelen az örökhagyó végrendelete alapján sem örökölhet. Indokok: A régi hazai törvények célzatának s az azokban nyilvánuló elvi alapnak megfelelően kifejlődött joggyakorlat a házastársaknak a házaséletet etikai alapjában megtámadó cselekményeit a büntető úton kiszabandó büntetésen felül még magánjogi következményekkel, nevezetesen a hitvestársi viszonyból eredő jogok elvesztésével is sújtja s ebből folyólag a házasság erkölcsi alap'át durván megsértő ilyen cselekményeket a
