Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1770. §. Méltatlanság az öröklésre. 27 az „érdemetlenség" kifejezést használja bírói joggyakorlatunk, amely némely régi jogszabályban (Hk. I. R. 14 és 16. cím, 1625* VI. t.-c. és 1723: XI. t.-c.) megnyilatkozó elv alapján fejlesztett ki egyes érdemetlenségi okokat, melyek (örökhagyó megölése vagy halálát okozó súlyos testi sértés, végakarata érvényesítésének bűnös cselekménnyel meggátlása, a végrendelet eltitkolása, elsikkasztása vagy megsemmisítése, gyilkosával folytatott szerelmi viszony és a gyilkos pártolásban részesítése, a házasság tartama alatt más férfival való házasságkötés) részben megegyeznek a Mt. jelen §-ában felsoroltakkal. A Mt. 1770. §-a azonban részletesebb és tovább megy, mint eddigi jogunk. így különösen a 3. pontban, mely szerint a végintézkedés tétele avagy visszavonása tekintetében a szándékos megakadályozás vagy csalárd megtévesztéssel, vagy jogellenes fenyegetéssel való reábirás olyankor is méltatlansági okul szolgál, amikor nem alkotja egyúttal az okirathamisítás bűncselekményét. Továbbá a 4. pontban, amelyben említett okirathamisítás vonatkozhatik vagy az örökhagyó valódi végintézkedésének meghamisítására, vagy a maga egészében hamis, de az örökhagyótól származónak feltüntetett végintézkedés koholására; a hamis tanuzás bűncselekménye e pontban a szóbeli végintézkedés védelmére említtetik, de csak szándékosság esetében tesz méltatlanná, míg a gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás (Btk. 221. §.) s a hamis tanúszerzés (Btk. 222. §.) nem. És végül teljesen új az 5. pont, mely nem az örökhagyónak, hanem más személynek életére törést is méltatlansági okká minősíti. Az özvegyi jogra vonatkozó méltatlanságot a Mt. 1823— 1824. §-ai — mai jogunkkal összhangban — szigorúbban szabályozzák. (L. ott.) Hk. I. R. 14. cim. A hűtlenség vétkének eseteiről. Az úgynevezett hűtlenség vétkének esetei pedig azok, melyek ha fölmerülnek, a királyi felség bárkinek "fekvő jószágait még életében törvényesen és szabadon adományozhatja annak, akinek akarja. 5. §. Továbbá: akik atyafiaikat vagy vérrokonaikat a negyedik ízen belől meggyilkolják vagy megsebesítik. Nemkülönben az atya-, feleség- és férjgyilkosok. Azonban csak azt a feleség- és férjgyilkosságot kell értened, melyet valaki a törvényes eljáráson kívül és igaz-