Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

18 Mt. 1767. §. Holtkéz. A törvényesen elismert vallásfelekezeteknek ingatlan vagyonszerzési képessége: imaházul, oktatási, nevelési és jótékonysági intézetül, egyházi vagy intézeti alkalmazottjaik részére lakházakul használandó épületeknek, az esetleg szükséges telkeknek és temetőül szolgáló területeknek szerzésére van korlátozva. Az ingatlan szerzéséről kiállíttott okirat, az ingatlan rendeltetésének igazolása mel lett, a törvényhatóság első tisztviselőjének bemutatandó, aki azt, ha a szerzési képesség korlátait megtartották, bemutatási záradékkal látja el. A megtagadó határozat ellen felfolyamodásnak van helye a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése csak bemutatási záradékkal ellátott okirat alapján rendelhető el. (1895: XLIU. t.-c. 9. §. 2.-4. bek.) Holtkéz. E. H. 2, BZ.S Az egyháznak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó ú. n. holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498: LV. és LXV., az 1647: XVII. s az 1715: XVI. törvénycikkek, és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Approbatae Constitutiones I. rész 1. címének 10., és I. rész 6. címének 2. cikke változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. Indokok: Az 1647: XVII. törvénycikk jóváhagyta I. Lajosnak 1351. évben II. András törvényének megerősítése alkalmával hozott törvényét, mely szerint világi birtoknak egyháziak részére elidegenítése megtiltatott s ezzel kapcsolatosan megújíttatott az 1498: LV. t.-c, miből nyilvánvaló, hogy a holtkézröl szóló tiltó törvények rendelete I. Lajos 1351. évi, II. András 1222. évi aranybulláját megerősítő végzeménye záradékának az ősiségi intézmény alapját képező 11. §-ára vezetendő vissza. A holtkézi törvényeknek az ősiségi intézménnyel közös forrásból eredete e törvényeknek s intézményeknek szoros összefüggésére mutat; annál fogva nem szenved kétséget, hogy az említett törvények az ősiségi intézménynek védelmére és megerősítésére szolgálnak. De hogy a holtkézről alkotott törvényeknek főcélja az ősiségi intézménynek 6 a korona háramlási jogának védelme volt, bizonyítja az 1542: XXXIII. t.-c. is, mellyel a királyi és szabad városoknak nemesi birtokok szerzése az ország szent koronája sérelmére levőnek nyilváníttatik azért, mert a községnek adományozott birtokok, örököseik 6oha ki nem halván, sohasem