Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1765—1766. §§. Hagyaték. 5 vagy újra férjhez menetele esetén a gyermekek nagykorúságáig ezekre szállván: önként folyik, hogy amennyiben a gyógyszertár a férj halála után haszonbérbe adatik, a haszonbér is nevezetteket illeti és ebből a meghalt személyes jogú tulajdonos hitelezői követeléseik törlesztését nem igényelhetik. (4765/1883. Grill Dt. II. 94.) Találmányi szabadalom. 1895: XXXVII. t.-c. 10. §. Úgy a szabadalom, mint az annak megadása iránti igény a tulajdonosnak örököseire is átszáll .... (3. bek.) A gyakorlatbavételi és használati jog, valamint az azzal összekötött kötelezettségek az örökösökre is átszállanak. Védjegy. 1890:11. t.-c. 9. §. A védjegy azon vállalathoz tartozik, melynek védelmére szolgál, ugyanazzal megszűnik és birtokváltozás esetében az új birtokosra átszáll. Ez utóbbi esetben — hacsak a vállalatot az özvegy, kiskorú örökösök, hagyaték vagy csődtömeg nem folytatja — az új tulajdonos a birtok megszerzése után, különbeni törlés terhe alatt 3 havi határidőn belül a védjegyet saját nevére átíratni tartozik. Szerzői jog. 1921: LIV. t.-c. 3. §. A szerzői jog élők között vagy halál esetére, korlátlanúl vagy korlátozva átruházható. Átruházás hiányában a szerzői jog a törvényes örökösökre száll .... (4. bek.) Az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog a szerzői jogra ki nem terjed. (5. bek.) Ha a műnek több szerzője van és valamelyikük örökös nélkül halt meg, a meghalt szerzőtárs szerzői joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll. 4. §. A szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet. Végrehajtás tárgya csak az a vagyoni előny lehet, amely a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát annak következtében illeti meg, hogy ő a szerzői jogot értékesítette vagy érvényesítette.